A búza export-támogatás jóléti hatása Magyarországon
Letölthető pdf
Az export támogatásának különbözõ okai lehetnek, a támogatás odaítélésének azonban közgazdasági következményei vannak, kezdve a kibocsátás változásától, az árak alakulásán át egészen a társadalmi jólétre gyakorolt hatásig. A mezõgazdasági termékek, illetve a búza exportjának szubvencionálásakor is jól nyomon követhetjük az elõbb említett folyamatokat. Magyarországon az agrárszektorban a nettó külkereskedelmi mérleg a kilencvenes években – ellentétben a teljes külkereskedelmi mérleggel – pozitív értékeket mutat. Az agrár-külkereskedelembõl jelentõs arányban részesedik a gabona, ezen belül a búza kereskedelme meghatározó. A világon termelt búza mennyisége, illetve a kereslete határozza meg a külpiaci és belpiaci árat egyaránt. Az árak alakulására azonban hatást gyakorolnak a kormányzat által az exportra kifizetett szubvenciók is. Hazánk 1994–1998 között a búzaexportot úgy támogatta, hogy a belpiaci árak messze alatta maradtak a világpiaci áraknak. 1995-ben például a világpiaci árak 128 dollárral voltak magasabbak, mint a belpiaci árak, az állam mégis tonnánkénti támogatást fizetett a kivitelre. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy racionálisak voltak-e a támogatások, valamint azt, hogy kik a vesztesei és nyertesei ezeknek a támogatásoknak a kilencvenes években. Ezek függvényében számszerûsítjük, hogy mennyibe került a társadalomnak az, hogy az exportot a magyar kormány szubvencionálta.
