Az EU felvevőképessége és reformja
Letölthető pdf
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az EU kölni és helsinki csúcsértekezletén kirajzolódó belső reformirányzata, valamint a koszovói válság hatására megváltozott bővítési stratégiája miként befolyásolja a magyar tagfelvételi esélyeket. Az intézményi reformok tekintetében a funkcionális ésszerűség és a jelenleg domináns nemzeti érdekképviselet, illetve a közösségi be- és kifizetések szaldójának – téves – sikermutatóként értékelése egymást kölcsönösen bénítják. A tizenháromra bővített meghívotti kör fölvételét azonban sem pénzügyileg, sem a döntéshozatali rend átalakításával nem alapozták meg. Sőt, a berlini csúcson jóváhagyott pénzügyi keretek önmagukban és a szűkített felvétel szempontjából is elégtelenek. Az unión belüli kérdések – a biztonságpolitikától az adóharmonizációig – előtérbe kerültek, de megválaszolásukra az eltérő álláspontok miatt kicsi az esély, az alkudozás pedig objektíve hátrasorolja a keleti kibővítést az erősebb partner számára.*
