Az Európai Unió és a Balkán

Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
ifj.Simon György
Lapszám: 
44. évfolyam 2000/6
Oldalszám: 
50–72. o.
Rovat: 
Európai Unió
Kivonat: 

A szerző az Európai Unió keleti bővítésének balkáni vonatkozásait vizsgálja. A csatlakozási kritériumok tükrében Albánia, Bulgária, a korábban csatlakozott Görögország, továbbá Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Moldova, Románia, Szlovénia és Törökország gazdasági helyzetét elemzi a magyar gazdaság teljesítményével összehasonlítva. Ezután figyelmét a különböző balkáni államok azon törekvéseire fordítja, amelyek az európai integrációs folyamatban való részvételre irányulnak. Mindebből arra a következtetésre jut, hogy jelenleg a térségben csak három ország: Szlovénia, Bulgária és Románia rendelkezik reális csatlakozási eséllyel, míg Albánia és Macedónia a közeljövőben az Unió társult tagjává válhat. Jugoszlávia EU-ba való integrálódása főleg attól függ, hogy képes lesz-e felzárkózni a többi közép- és kelet-európai országhoz a demokratizáció és a piaci reformok terén.

English summary
The European Union and the Balkans
Synopsis: 

The author examines the Balkan aspects of the European Union’s Eastern enlargement. He analyzes the economic situation of Albania, Bulgaria, the formerly joined Greece, plus Croatia, Yugoslavia, Macedonia, Moldova, Romania, Slovenia and Turkey considering the joining criteria and in comparison with Hungary’s economic situation. After this he points his attention at the Balkan states’ efforts to participate in the European integration process. He comes to the conclusion that at present only three countries: Slovenia, Bulgaria and Romania have real chances of joining, whereas Albania and Macedonia can become associated members of the EU. Yugoslavia’s integration depends mostly on whether this country will be able to close up to the other Central- and Eastern-European countries in the field of market reforms and become a democratic country.