Strukturális fejlődés a feldolgozóiparban a piacgazdasági átmenet idején

Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Soós Károly Attila
Lapszám: 
44. évfolyam 2000/7-8
Oldalszám: 
15–51. o.
Kivonat: 

A közép-kelet-európai ipar strukturális (minőségi) fejlődéséről (az ágazaton belüli kereskedelem arányának emelkedéséről, a magasabb technológiájú ágazatok exportjának növekedéséről stb.) az elmúlt években számos tanulmány készült. A cikk ezt a strukturális fejlődést nyolc átmeneti ország – Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – Európai Unióval folytatott kereskedelmének tükrében vizsgálja. A kereskedelmi folyamatok különböző jellemzői alapján a szerző megkonstruálja a strukturális fejlődés egy átfogó mutatóját. Ez a mutató méri az országok strukturális fejlettségi szintjeinek különbségeit 1993-ban, 1997-ben és a strukturális fejlődés gyorsaságát (trendjét) e két év között az egyes országokban. A mérések alapján az országokat a cikk három csoportra osztja: élenjárókra, lemaradókra és középmezőnyre. A regressziós elemzés azt mutatja, hogy a strukturális fejlettségi szint pozitív összefüggésben van a nemzeti gazdasági örökséggel (a Nyugat-Európához való közelséggel és az egy főre jutó GDP-vel) és a piacgazdasági átmenetben való előrehaladással, míg a strukturális fejlődés sebessége (trendje) az utóbbi előrehaladással korrelál. Ami az egy főre jutó GDP országok közötti különbségeit illeti, ezek 1993-ban jól kimutatható összefüggésben vannak a strukturális fejlettség 1993-as különbségeivel; ez aligha meglepő. Annál meglepőbb, hogy az 1997-es GDP-különbségek is az 1993-as strukturális fejlettségi különbségekkel korrelálnak. A piacgazdasági átmenetbeli különbségek – amelyek hatása a strukturális fejlődés országok közötti különbségeire jól kimutatható – a reálnövekedés ütemeire nincsenek hatással (legyen szó akár a GDP, akár a külkereskedelem, akár az ipar növekedéséről). Ez a sajátos kettészakadás egyfelől a piacgazdasági átmenet és a strukturális (minőségi) fejlődés pályája, másfelől a mennyiségi növekedés pályája között olyan tény, amelyet nem tudunk megmagyarázni; valószínűleg ideiglenes jelenséggel állunk szemben.

English summary
Structural development in the manufacturing industries 
during the transition to market economy
Synopsis: 

The structural (qualitative) upgrading of industry (increasing share of intra-industry trade, more export of higher technology sectors, etc) in central-Eastern Europe has been the subject of numerous studies during the last few years. The article examines this structural upgrading in the mirror of the trade of eight transition countries: the Czech Republic, Estonia, Hungary, Latvia, Poland, Romania, Slovakia and Slovenia with the EU. On the basis of different characteristics of these trade flows, the article constructs an overall indicator of structural upgrading. This indicator measures inter-country differences in structural development levels in 1993, 1997 and in trends of structural upgrading between these two years. The countries are ranked into three groups: vanguards, laggards and middle layer on the basis of these indicators. Regression analysis shows that structural development levels are in positive correlation with national economic heritage (closeness to Western Europe and GDP per capita) and progress in transition, whereas the path (trend) of structural upgrading itself is dependent on progress in transition.

As concerns inter-country differences in levels of per capita GDP, their pattern in 1993 correlates with that of structural development in 1993, which is hardly surprising. What is more surprising is that differences in 1997 GDP are also correlated with those past differences in structural development. And  progress in transition - whose effect on structural upgrading is well traceable – does not seem to have any effect on (GDP, trade, or industrial) growth. This bifurcation between progress in transition and structural (qualitative) development on the one hand and growth of GDP on the other – for which we have no explanation – may prove, however, to be a temporary phenomenon.