Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
422. o.
Kivonat: 

A világban tapasztalható folyamat a szabályozási reform, amelyet elsõsorban a gazdasági liberalizációnak a jogi szabályozással szemben támasztott követelménye ösztönöz. Ez a reformfolyamat megköveteli az adott ország gazdasági szabályozásának átalakítását, amelynek deregulációs és re-regulációs jegyei egyaránt lehetnek attól függõen, hogy a régi szabályozás helyébe szabad piaci cselekvés lép-e, vagy valamely másféle szabály váltja fel a korábbit. A liberalizációnak a konzisztens jogalkalmazással szemben támasztott követelményének érvényesítésére mindenhol egyre hangsúlyosabb szerepet tulajdonítanak az általános versenyszabályoknak. E folyamatok által érintett ágazatok azonban más sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek a liberalizáció eltérõ mértékétõl és az ágazat saját jellemzõitõl is függenek. Ezek alapján számos olyan eset képzelhetõ el, amelyben az általános versenyszabályok alkalmazása nem elegendõ bizonyos problémák kezelésére. Ezért a szükséges – és csakis a szükséges – mértékben speciális szabályokat és jogalkalmazási keretet kell kialakítani az érintett ágazatok versenyproblémáinak kezelésére. Ezen ágazati szabályok azonban csak a verseny kiteljesítésének eszközéül szolgálnak és átmeneti jellegûek, a piac megfelelõ fejlettségi szintjének elérését követõen azonnal fel kell hagyni alkalmazásukkal. A szektorok „különleges bánásmódjával” kapcsolatban újabb probléma vetõdik fel: az általános versenyszabályokat egy speciális tudással rendelkezõ szervezetnek kellene-e alkalmaznia, vagy – az általános versenyszabályokhoz képest – speciális szabályokat kell-e kialakítani. Ez utóbbi megoldásból újabb kérdés következik: vajon a versenyhatóság foglalkozzon ezen kérdésekkel vagy valamely speciális hatóság? A cikk röviden összefoglalja a liberalizációs szabályozás intézményrendszerének külföldi megoldásait és felvázolja a hazai sajátosságokat is.

English summary
Regulatory reform and institutions concerned
Synopsis: 

Liberalisation and deregulation are placed among the main drivers of the process called 'regulatory reform'. General competition rules are becoming more and more important to overcome those regulatory problems that are created by liberalisation. Although the flexibility of those rules make it easier for regulators to adapt their practice to the challenges of the process however it is not always certain that there is no need for some kind of a specific legislation to put in place. The sectors affected by liberalisation are characterised by their own specialities, and usually different levels of liberalisation is achieved in different sectors in a given country, therefore to deal with competition problems during the transitory period form monopoly to effective competition some countries adopted special competition rules. The question of special rules immediately arises the next problem: who should be the enforcer of those rules. Would it be better to place the 'hardwork' to the competition authority that has the general view on the whole economy or to the sectoral regulator that has the specific knowledge of the sector? One should carefully examine the question and take into account that both authorities have indispensable knowledge in their hand from which the enforcer – whoever it will be – has to learn and it has to employ it.