Szabályozási reform és intézményrendszer
Letölthető pdf
A világban tapasztalható folyamat a szabályozási reform, amelyet elsõsorban a gazdasági liberalizációnak a jogi szabályozással szemben támasztott követelménye ösztönöz. Ez a reformfolyamat megköveteli az adott ország gazdasági szabályozásának átalakítását, amelynek deregulációs és re-regulációs jegyei egyaránt lehetnek attól függõen, hogy a régi szabályozás helyébe szabad piaci cselekvés lép-e, vagy valamely másféle szabály váltja fel a korábbit. A liberalizációnak a konzisztens jogalkalmazással szemben támasztott követelményének érvényesítésére mindenhol egyre hangsúlyosabb szerepet tulajdonítanak az általános versenyszabályoknak. E folyamatok által érintett ágazatok azonban más sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek a liberalizáció eltérõ mértékétõl és az ágazat saját jellemzõitõl is függenek. Ezek alapján számos olyan eset képzelhetõ el, amelyben az általános versenyszabályok alkalmazása nem elegendõ bizonyos problémák kezelésére. Ezért a szükséges – és csakis a szükséges – mértékben speciális szabályokat és jogalkalmazási keretet kell kialakítani az érintett ágazatok versenyproblémáinak kezelésére. Ezen ágazati szabályok azonban csak a verseny kiteljesítésének eszközéül szolgálnak és átmeneti jellegûek, a piac megfelelõ fejlettségi szintjének elérését követõen azonnal fel kell hagyni alkalmazásukkal. A szektorok „különleges bánásmódjával” kapcsolatban újabb probléma vetõdik fel: az általános versenyszabályokat egy speciális tudással rendelkezõ szervezetnek kellene-e alkalmaznia, vagy – az általános versenyszabályokhoz képest – speciális szabályokat kell-e kialakítani. Ez utóbbi megoldásból újabb kérdés következik: vajon a versenyhatóság foglalkozzon ezen kérdésekkel vagy valamely speciális hatóság? A cikk röviden összefoglalja a liberalizációs szabályozás intézményrendszerének külföldi megoldásait és felvázolja a hazai sajátosságokat is.
