Intézményi változások és gazdasági 
teljesítmény az átalakuló gazdaságú (transzformációs) országokban

Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Paul G. Hare
Lapszám: 
45. évfolyam 2001/10
Oldalszám: 
4–34. o.
Kivonat: 

Minden érintett ország esetében a transzformációs program jelentõs intézményi reformokkal párosult: így átalakult a bankrendszer, az adó- és a fiskális politika, az ipar- és kereskedelempolitika, a tulajdonjog rendszere, a kereskedelmi törvények stb. Ugyanakkor a 90-es évek elején az intézményi reformok még nem váltak abszolút prioritássá a közép-kelet-európai országok reformprogramjai esetében, illetve csupán egyéb, magasabb prioritást élvezõ politikák melléktermékeként jelentek meg. Ennek egyik oka az újra megjelent munkanélküliséggel kapcsolatos problémák kezelésének fontossága volt, a másik, igen fontos magyarázata a fenti jelenségnek az, hogy az akkori idõk gazdaságpolitikája jelentõsen alulértékelte az intézményi reformok, az intézményi keretek fontosságát egy jól mûködõ piacgazdaság szempontjából. Az átmenet kezdeti idõszakában bizonyos hibák, illetve téveszmék még ott is félrevitték az intézményi fejlõdést, ahol az intézményrendszer reformjának szükségességét felismerték. Széles körben elterjedt az a felfogás, miszerint a magánszektor gyors megteremtéséhez sokkal inkább a privatizáción keresztül vezet a legjobb út, mintsem az új vállalkozások megteremtésén keresztül; valamint arra, hogy a bankreform a transzformáció késõbbi idõszakára halasztható. Végül a 90-es évek közepe óta a régió 10 országa folyamodott csatlakozási kérelmével az EU-hoz, és ezáltal kényszerítve lettek arra, hogy széles körben, különbözõ politikai területeken – még csatlakozásukat megelõzõen – teljes mértékben alkalmazkodjanak az ’Acquis Communautaire’ követelményeihez. Az ehhez a programhoz történõ elkötelezettség jelentõs intézményi modernizációt, reformokat kényszerít ki, illetve esetenként új intézmények megteremtését teszi szükségessé. Ezzel kapcsolatban felvetõdik az is, hogy az EU országaiban létrejött intézményi struktúra valóban alkalmas-e a transzformációs országok azon csoportja számára, amelyek még az erõteljes gazdasági átalakulás folyamatában vannak.*

English summary
Synopsis: 

For all the states concerned, the basic transition agenda already entailed substantial institutional reform in such areas as central banking, taxation and fiscal policy, industrial and trade policy, property and commercial law, and so on. However, in the early 90-ies institutional change was not at the forefront of the reform programmes undertaken by the transition economies, except as a by product of other policies initially perceived as of higher priority. One reason for this was the necessity to handle the problem of newly emerging unemployment, while a second factor was that the economic theory of the time seriously under-rated the role and importance of the institutional framework needed to operate a well functioning market-type economy. Some mistakes or misjudgements in early transition influenced the direction of institutional development even where the need for new or reformed institutions was acknowledged. The widespread views were accepted that privatization was the best way to create a new private sector rapidly, rather than new business formation; and that banking reform could sensibly be delayed until later in the transition. Finally, from the mid-1990s onwards, for the 10 countries in the region that have applied to join the EU, a factor operating in the opposite direction and promoting institutional change across a broad spectrum of policy domains has been the requirement that these countries must fully conform to the Community’s Acquis Communautaire prior to their accession to the EU. Commitment to this programme entails a huge amount of institutional modernization, renewal and, in some instances, creation. This approach raises some important questions of its own, notably whether the particular institutional framework that has evolved across the EU is the one most suitable for a group of transition economies still in the throes of major economic restructuring.