A hazai beruházások alakulásának főbb tendenciái az elmúlt évtizedekben és néhány tanulság – I. rész
Letölthető pdf
A cikk a hazai beruházások alakulásával foglalkozik, vizsgálja a fõbb folyamatokat, jellemzõket. Idõhorizontja változó: a konjunktúraelemzés mintegy 50 évre tekint vissza, de a folyamatok, jellemzõk részletesebb vizsgálata az utóbbi 10 évre koncentrál. A konjunktúravizsgálat, amely az 50-es évektõl tekinti át a beruházások fõ folyamatait, rámutat arra, hogy a rendszerváltás elõtt az állami tulajdon domináló rendszerében a párt- és kormányzati vezetés beruházáspolitikáját a mértéktelen növekedési törekvésekbõl fakadó, voluntarista döntések uralták. A beruházások szerkezete nem kapcsolódott az ország adottságaihoz. A beruházási „éhséget” az idõrõl idõre felhalmozódó egyensúlyi feszültségekbõl következõ visszafogások korlátozták. A 60-as és különösen a 70-es évek beruházásai az ország óriási eladósodásával jártak, ami még a rendszerváltást követõ években is súlyos terhet jelentett. A rendszerváltás után rövidesen megindult a külföldi tõke beáramlása, ez a 90-es évtizedben (és azóta is) a beruházások domináló folyamata, és meghatározó szerepe van abban, hogy az ország kikerült az adósságcsapdából. A cikk elsõ része ezután a beruházások alakulásának néhány kiemelt kérdésével foglalkozik. A beruházási ciklusokról megállapítja, hogy valódi ciklusokat sem az adatsorok, sem a tapasztalati tények nem mutatnak. 1990 elõtt a párt- és állami vezetés döntéseihez igazodó ún. „adminisztratív” ciklusok jellemezték a beruházások idõbeli mozgását. A beruházási ráta hosszabb távon és jelenleg is közepes szintûnek mondható. A hazai beruházások alakulásának a világgazdasági folyamatokkal való korrelációja a rendszerváltás óta megerõsödött, a külföldi mûködõ tõke beáramlása meghatározó folyamattá vált a beruházások alakulásában.*
