A termelékenység alakulása és hajtóerői a kilencvenes években nemzetközi összehasonlításban
Letölthető pdf
A munkatermelékenység a nemzetgazdasági hatékonyság lényeges mutatója. Azt méri, hogy mennyi output keletkezik egyórai munka vagy egy foglalkoztatott tevékenysége eredményeként a mûszaki-technológiai fejlõdés és/vagy a növekvõ tõkeintenzitás hatására. A termelékenységi adatok az egy fõre jutó GDP-vel kifejezett gazdasági fejlettség elemzését is lehetõvé teszik. Az egy fõre jutó GDP kiemelkedõ mértékben határozza meg az életszínvonalat is. Nemzetgazdasági szinten minél nagyobb a ledolgozott munkaórák száma és minél magasabb a termelékenységi szint, annál magasabb az egyes országokban az egy fõre jutó GDP. A termelékenység javulása lehetõvé teszi az egyes országok számára azt, hogy gazdaságuk gyorsabban növekedjen annál, mint amit a munkaerõ- és a tõkeráfordítások lehetõvé tennének. A termelékenység összetett fogalom, alakulására több tényezõ hat, így a mûszaki fejlesztés, az oktatás és szakképzés, valamint a gazdasági környezet. A termelékenység ugyanakkor nem kizárólag makrogazdasági kategória. Alakulását a mikrogazdaság irányzatai, azaz a vállalati szféra mozgásai döntik el.*
