Az élelmezés biztonsága és a fejlődés 
fenntarthatósága az indiai agrárszektorban

Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Surányi Sándor
Lapszám: 
46. évfolyam 2002/12
Oldalszám: 
66–76. o.
Rovat: 
Szemle
Kivonat: 

A fejlődés fenntarthatósága a globalizálódó gazdaság egyik legvitatottabb problémája, alapvető kritériumai azonban a népesség szaporodás, a gazdasági növekedés és az ökológiai egyensúly megőrzése szempontjából aligha lehetnek kérdésesek. A nagy népesség mind jobban fogyasztja és veszélyezteti azt a „természeti tőkét” (mind a megújuló és nem megújuló forrásokat, mind pedig a természet szennyezőanyag-felszívó képességét), ami a fejlődés fenntarthatóságának egyik döntő összetevője, és aminek az eróziója India esetében máris érzékelhető. Az erőforrások kíméletlen kihasználását ösztönző fejlődési modell a fejlett országokban bontakozott ki. A harmadig világ országai most nagyrészt ezt a fejlődést utánozzák, hasonló technológiai alapok és modern szektorok liberális piaci alapon történő megteremtésének kísérletével. Mindez alapvetően kihat a világélelmezés biztonságára is. 

Ebből a szempontból a milliárdos népességű India különleges helyet foglal el. Jelentős sikereket ért el az iparfejlesztés terén, a zöld forradalom eredményeinek az alkalmazásával pedig elhárította a 60-as évek közepén még katasztrófával fenyegető élelmiszerhiányt. A függetlenné válást követő több évtizedes tervezés, állami dominancia és befelé fordulás után azonban a 90-es évek elején világgazdasági nyitásra kényszerült és jelentős reformokat indított el. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az élelmiszer-termelés és -ellátás eddigi módszerei folytathatók-e a kibontakozó, de az alapvető reformokat még mindig nélkülöző indiai agrárszektorban. Az egy főre jutó termőterület riasztó csökkenése, a folytatódó gyors népszaporodás és a szegénység, valamint a fokozódó vízhiány és az alkalmazott öntözési módszerek kapcsán felmerülő ökológiai problémák súlyos kételyeket ébresztenek az agrárfejlődés és élelmezés eredményeinek fenntarthatóságát illetően.

English summary
The security of food supply 
and sustainability of development in the Indian agriculture
Synopsis: 

The sustainability is one of the main controversial issues of the globalizing economy although its basic criterion can hardly be questioned in the context of the population explosion, the economic growth and the preservation of the ecological balance. The „natural capital” (both renewable and non-renewable resources as well as the polution absorbing capacity of the environment) which is a determining factor in the sustainability of development is increasingly consumed and deteriorated by a huge population. This can also be observed in India. The development modell based on the ruthless exploitation of resources originates from the industrialized countries. Large part of the 3rd world now is attempting to adopt this method based on the establishment of a liberalist market system, which also has a considerable influence on the security of food supply in individual countries and on a global scale. From this point of view India with its one billion population enjoys a delicate position. It has achieved significant results in industrialization and successfully diverted the food crises of the mid 60s with the application of the green revolution in the agriculture. After several decades of inward orientation and planning with the dominance of the state regulation in the economy in the beginning of the 90s India had to open its economy and to introduce considerable reforms. It is a big question however, whether the methods of food production and supply applied in the past can be employed in the agriculture in the absence of fundamental socio-economic reforms. The shrinking per capita availability of fertile land, the continuing population growth and poverty the growing water shortages and the serious ecological imbalance caused among others by the methods of irrigation, are rising doubts about the sustainability of a desirable rate of agrarian development and permanently growing food production.