Magyarország helye a közép-kelet-európai működőtőke-beáramlásban – statisztikai elemzés
Letölthető pdf
A közép- és kelet-európai országok az 1980-as és 1990-es évtized fordulóján kapcsolódtak be a nemzetközi mûködõtõke-áramlásba. Az azóta eltelt tíz évben egyfelõl olyan jelentõs változások történtek a világgazdaság mûködõtõke-áramlásának folyamataiban, amelyek hatással voltak az általunk vizsgált átalakuló gazdaságok relatív és abszolút pozíciójára nemzetközi összehasonlításban, másfelõl – az általános makrogazdasági helyzet, a követett privatizációs, illetve tõkevonzási politika eredményeként – egymáshoz viszonyított helyzetük is módosult. Változott statisztikai adatszolgáltatási rendszerük is. Az évtized elsõ felének tapasztalatai alapján – a mûködõ tõkének a gazdaságok átalakulásában és dinamizálásában játszott szerepét felismerve – a régió országaiban verseny indult a külföldi befektetésekért (foreign direct investment – FDI), s a sikeresség egyik legfontosabb mércéje lett a mûködõtõke-beáramlás értéke. A cikkben az elmúlt évtized közép-kelet-európai, s ezen belül magyar mûködõtõke-folyamatait elemzik a szerzõk a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján. Bemutatják a két legfontosabb nemzetközi intézmény számbavételi módszerét, az egyes országok adatszolgáltatása közötti különbségeket. Megkísérlik az adatok összehasonlíthatóvá tételét, s ennek alapján következtetnek Magyarország relatív pozíciójának változására, valamint kísérletet tesznek arra, hogy megválaszolják az utóbbi idõben mind gyakrabban felvetett kérdést: lemaradt-e Magyarország a mûködõtõke-vonzás regionális versenyében?
