„Új gazdaság”-jelenségek –
A feldolgozóipar tercierizálódása

Letölthető pdf

Ár: 
100 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Szalavetz Andrea
Lapszám: 
46. évfolyam 2002/12
Oldalszám: 
4–17. o.
Kivonat: 

Az „új gazdaság” új üzleti modell értelmezése azt mondja ki, hogy az új üzleti környezethez, új versenyfeltételekhez alkalmazkodó üzleti modellben az jelent fenntartható versenyelőnyt, ha a gazdasági szereplők képesek korábban nem összefüggőnek tartott tevékenységek új típusú integrálására, az új tudáselemek régiekkel való kombinálására. A tevékenységek újfajta kombinációja elmosta, képlékennyé, átjárhatóvá tette a korábban pontosan megrajzolható vállalati tevékenységhatárokat. Az új üzleti modellben felgyorsult a feldolgozóipar tercierizálódása, ami a világkereskedelem szerveződési formáinak átalakulásához vezetett. A tanulmány áttekinti a feldolgozóipar tercierizálódásával és az ipar fogalmának újradefiniálásával foglalkozó elméleteket. Elemzi a világkereskedelem szerveződési formáinak átalakulásáról alkotott hipotéziseit megalapozó statisztikai adatok módszertani bizonytalanságait, a konszernen belül nyújtott szolgáltatások számszerűsítésének nehézségeit, és megvizsgálja, hogy a tercierizálódás milyen hatást gyakorol az átalakuló országok feldolgozóipari szereplőire.*

English summary
„New economy” phenomena: the tertierization of manufacturing industry
Synopsis: 

As a result of a thorough adjustment process to new business environment, and to new competitive conditions, a new business model has emerged in the “new economy”. In this model, it is the capability of economic actors to integrate previously separated activities in a new creative manner, and to combine elements of “old knowledge” with new ones that can provide sustainable competitive advantage. The new combination of activities has blurred corporate boundaries. The tertierization of manufacturing has accelerated, which has an effect on the distribution of various types of world trade. (Alongside to the present prevalence of two major types of trade [inter- and intra-industry trade], a third type of trade emerges: trade among related companies, which I refer to as “inter – related-industries trade” IRIT). The paper gives an overview of theories on the tertierization of industry and on the re-definition of the concept of industry. It analyzes the methodological difficulties of statistical data on international trade in services (the difficulties to quantify the volume and the value of intra-firm services) and examines the effect of the tertieratization on the manufacturing firms in transforming economies.