Az extern inflációs többlet Magyarországon és az euró bevezetésének optimális időpontja

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Dombi Ákos
Lapszám: 
47. évfolyam 2003/12
Oldalszám: 
53–82. o.
Kivonat: 

A maastrichti inflációs kritérium teljesítésének reálgazdasági költségeivel kapcsolatban a hazai gazdaságban már az Európai Unióhoz való felzárkózás kezdete óta jelenlevő strukturális és az uniós csatlakozásunk után várható, fogyasztói árszerkezet alapú inflációs többlet mértéke aggodalomra adhat okot. Az előbbi alapját a feltörekvő gazdaságok mindegyikét érintő Balassa–Samuelson-hatás, míg az utóbbiét – részben a korábbi regulált árrendszernek köszönhetően – az egyes termékcsoportok európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb ára adja. Mivel a magyar gazdaságnak az Európai Unióhoz való felzárkózása és a fogyasztói árszerkezet uniós átlaghoz való közeledése hosszú folyamat, ezért az ezekből fakadó inflációs többlet letörése nemcsak hogy következetes, hanem az unión belüli inflációs divergencia kisebb fokú tolerálása esetén egyben folyamatos dezinflációs politikát is igényelne, amelynek reálgazdasági költségei egyelőre csak nehezen becsülhetőek. Mindenesetre más országok korábbi dezinflációs politikájának „áldozati rátái” (1 százalékos dezinfláció miatti reál-GDP-csökkenés százalékban kifejezve) és a fenti okokból kifolyólag Magyarországon várható inflációs többlet nagysága elgondolkodtatóak.*

 

 

English summary
The extern inflationary surplus in Hungary and the optimal timing of introducing the Euro
Synopsis: 

Due to the optimal timing of Hungary’s European monetary integration this study tries to  draw attention to a dimension about which the profession have not shown great concern yet. Related to the real-economic costs of accomplishing the inflationary criterion of Maastricht, the rate of the structural surplus having been existed since the beginning of our closing-up and of the inflationary surplus based on the consumer price structure coming up after joining the European Union may cause worriment. The Balassa-Samuelson effect concerning  all the upsurging economies underlies  the former and due to the antecedently regulated price system the prices – lower than EU-average - of some of the product groups underlie the latter. Whereas both the closing-up of the Hungarian economy and the approach of the consumer price structure to the EU average are long procedures, so the breakdown of the inflationary surplus needs a steady and consistent deflationary policy whose real-economic costs can not be estimated easily yet. Anyway the „sacrifice ratio” of other countries’ previous deflationary policy and the rate of the expected inflationary surplus in Hungary coming from the fore-mentioned reasons are solemn questions, particularly, if we reckon with the results of a MNB Working Study (2002). On the basis of the optimal currency area theory this paper analysed the cost-benefit balance of Hungary’s membership within the monetary union. The objective of this study is to draw attention to this problem and to resolve the excessive euphoria about an early introduction of the Euro.