Piacgazdasági átmenet Oroszországban

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
ifj.Simon György
Lapszám: 
47. évfolyam 2003/10
Oldalszám: 
28–53. o.
Kivonat: 

Oroszország, az egykori Szovjetunió legnagyobb tagköztársasága a 80-as évek végén a demokratikus átalakulás útjára lépett. Függetlenségét 1991-ben szerezte meg. A piaci reformokat kezdetben a lakosság széles körű elégedetlensége ellenére a sokkterápia és az állami vállalatok erőltetett privatizálása révén próbálták végrehajtani. Ez a stratégia az átalakulást szorgalmazó kormányzat és a konzervatív többségű törvényhozás éles szembenállását vonta maga után, amely 1993-ban a reformellenes erők vereségével végződött. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a sokkterápia politikai és szociális ára túl magas a törékeny orosz demokrácia számára. Ezért a radikális reformpolitikát átmenetileg felfüggesztették, míg a piacgazdasági átmenet ellentmondásosan, gyakran felemás módon haladt tovább. Noha 1997-ben az orosz gazdaság túljutott a transzformációs visszaesésen, a pénzügyi és fiskális fegyelmet nagyban aláásta a korrupció és a bűnözés elburjánzása. A következő évben a belső és külső tényezők kedvezőtlen alakulása folytán az országot súlyos pénzügyi válság rázta meg, amely a világgazdasági folyamatokra is rányomta bélyegét. Az 1998-as válságot Oroszországban tartós gazdasági növekedés követte, s az ezredfordulótól a reformpolitika újabb lendületet vett. Ennek eredményeként az utóbbi években előrelépés történt a privatizáció kiszélesítésében, a pénzügyi szféra, az energiaszektor és a vasúti közlekedés átalakításában, az agrárviszonyok rendezésében, a foglalkoztatáspolitika, adó- és nyugdíjreform terén. Az orosz gazdaság helyzete azonban erősen függ az energiahordozók világpiaci árának ingadozásától, ami a számos területen továbbélő válságjelenségekkel párosulva az ország és a piaci reformok jövőjét nagymértékben bizonytalanná teszi.   

English summary
Transition to a market economy in Russia
Synopsis: 

Russia, the largest member republic of the former Soviet Union trod on the path of democratic transformation in the late eighties. It gained independence in 1991. Despite widespread popular discontent, market reforms were initially attempted by shock therapy and forced-pace privatisation of state-owned enterprises. This strategy brought about a sharp antagonism between the reform-minded government and the predominantly conservative legislature, which ended with the defeat of anti-reformist forces in 1993. Then it became obvious that the political and social costs of shock therapy were too high for Russia’s fragile democracy to bear. Therefore the radical reform policy was temporarily suspended, while the transition to a market economy was going on inconsistently and often unevenly. Although in 1997 the Russian economy got over the transformational recession, the financial and fiscal discipline was greatly undermined by wild-running corruption and crime. In the next year, as a consequence of unfavourable internal and external factors, the country was shaken by an acute financial crisis, which also had an impact on world economic processes. The crisis of 1998 in Russia has been followed by a sustainable economic growth, and since the turn of millennium the reform policy has been given a new stimulus. As a result, in the last years there was a progress in the widening of privatisation, in transformation of the financial sphere, energy sector and railway transport, in the settlement of agrarian relations, and in the field of employment policy, tax reform and pension reform. However, the situation in Russia’s economy strongly depends on the oscillation of world market prices of energy carriers, which together with the persisting crisis phenomena in a number of areas makes the future of the country and market reforms to a large extent uncertain.