Vertikálisan differenciált kereskedelem és az egy főre jutó GDP.

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Az Európai Unióval folytatott magyar élelmiszer-kereskedelem példája
Fertő Imre
Lapszám: 
47. évfolyam 2003/11
Oldalszám: 
43–56. o.
Kivonat: 

A cikk az egy főre jutó GDP és a vertikális ágazaton belüli kereskedelem kapcsolatát vizsgálja meg a mezőgazdasági termékek esetében Magyarország és az EU között. Az ágazaton belüli kereskedelmet horizontális és vertikális összetevőire bontjuk az egységértékek alapján. Három különböző megközelítést alkalmazunk az ágazaton belüli kereskedelem mérésére, amelyeket a standard panel regressziós elemzésében használunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termékek esetében a vertikális típusú kereskedelem a meghatározó a teljes ágazaton belüli forgalomban. Flam és Helpman vertikálisan differenciált kereskedelemmodelljét alkalmazva pozitív kapcsolatot találunk az egy főre jutó GDP és a vertikális ágazaton belüli kereskedelem mérőszáma között. Megmutatjuk továbbá, hogy a jövedelemelosztásnak nincs szignifikáns hatása, míg a távolság csak a Nilsson-modell eredményét befolyásolja. Továbbá, a regressziós elemzésben az ágazaton belüli kereskedelem különböző mérőszámai közül az ágazaton belüli kereskedelem szintje jobb függő változónak bizonyult, mint az ágazaton belüli kereskedelem foka, illetve aránya.*

 

 

English summary
Vertically Differentiated Trade and Differences in GDP Per Capita
The Case of Agri-Food Products between Hungary and the EU
Synopsis: 

The paper investigates the relationship between GDP per capita and vertical intra-industry trade (IIT) in agri-food products between Hungary and the EU. Intra-industry trade is separated into its horizontal and vertical components on the basis of differences in unit values. Three different approaches to measuring IIT are employed and these are then tested using standard regression models. Results show vertical type trade is predominant in total IIT of agri-food products. Using Flam and Helpman type vertically differentiated trade models, we find a positive relationship between GDP per capita and vertical IIT. It is also shown that variation in income distribution has no significant effect, and distance affects significantly only N models of vertical IIT. More importantly, using a measure of IIT that reflects the level of trade produces better regression results than those based on the degree or share of IIT. The model relating to Hungary’s vertical IIT in agri-food products yields the most promising results in terms of explanatory power.