A banki szabályozás fejlődésének nemzetközi tendenciái

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Mérő Katalin
Lapszám: 
48. évfolyam 2004/11
Oldalszám: 
38–57. o.
Kivonat: 

A cikk a banki szabályozás fejlődésének a nyolcvanas évek közepétől napjainkig tartó folyamatát tekinti át. Fő mondanivalója, hogy a banki szabályozás fejlődése egy olyan folyamat, aminek keretében az állami szabályozás egyre nagyobb mértékben integrálja magába a piaci szabályozási elemeket. Más szóval az állami szabályozás tanul a free banking rendszer tapasztalataiból, és – bár az állami szabályozás szerepét és költségeit nem szorítja vissza – épít a piac önszabályozó, prudenciális szakmai sztenderd alkotó erejére. A szabályozás és az önszabályozás mechanizmusa tehát közeledett egymáshoz. Ebbe a sorba illeszthető a 2007-től bevezetésre kerülő Bázel 2 Tőkeegyezmény is, amely szabályozási filozófiáját tekintve a költség-haszon elemzés szerinti optimális szabályozás irányába történő elmozdulást jelent. Ugyanakkor rendszerkockázatot fokozó, erősen prociklikus jellege miatt kérdéses, hogy nem válik-e kiemelkedően magas társadalmi költségű szabályozássá.*

 

 

English summary
International trends in banking regulation
Synopsis: 

In the article we overview the development of the banking regulation from the mid eighties to the present. It points out that the development of the regulation is a process in which the state regulation more and more integrates the elements of market self regulation. In other words the state regulation learns from the experiences of free banking systems and builts on the standard setting and self regulatory power of markets. Consequently the mechanism of state and self regulation has come nearer. The Basel II regulation wich will be introduced in 2007 is in line with this phenomenon due to the regulatory philosophy in its background. Accordingly, Basel II. represents a real step towards the optimal regulation from the point of view of cost-benefit analysis. At the same time, as a consequence of its strongly procyclical nature, it seems to be a realistic question whether it becomes a regulation with extraordinary high social costs.