A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenkláve jellege
Letölthető pdf
A cikkben arra keressük a választ, hogy a magyarországi közvetlen működőtőke-beruházások mennyire integrálódtak a magyar gazdaságba, mennyire jelentősek a kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel. A működőtőke-beruházások befogadó országra gyakorolt pozitív hatásait erősen mérsékelheti, ha ezek a vállalatok szigetszerűen működnek.
Az enkláve jelleggel működő külföldi vállalatok előre- és hátrafelé irányuló kapcsolódási hatásai minimálisak. Megmutatjuk, hogy a működőtőke-áramlás elméletei csak részben, illetve közvetve magyarázzák a külföldi tulajdonú vállalatok exportenkláveszerű működését. A külföldi vállalatok exportenkláve jellegét néhány különösen fontos kapcsolódási pont vizsgálatával, több, sokszor egymásnak ellentmondó kutatás eredményének fényében elemezzük. Megvizsgáljuk, hogy az enkláve jelleget mennyire befolyásolja a beáramlás módja, a betelepülő vállalat jogi státusa, a vállalat ágazati, szektorális besorolása, valamint a beruházások motivációja. A vállalatok exportorientációja és importigényessége is jelezheti a beruházások exportenkláve jellegét. Olyan jelentős kapcsolódási pontokat vizsgálunk, mint a beszállítói kapcsolatok, a K+F-együttműködések, a stratégiai szövetségek.**
