A nemzeti és a regionális felzárkózás váltómozgása az EU-országokban és Magyarországon
Letölthető pdf
A váltómozgás-elmélet a növekedéselméletek legújabb vívmánya, amely szintézist teremt az egymással éles ellentétben lévő endogén növekedéselméletek és az agglomerációs elméletek között. Az elmélet kimondja, hogy hosszú távon a feltételes β-konvergencia-elméleteknek megfelelően mind nemzetgazdasági, mind pedig regionális szinten megvalósul a felzárkózás, de ez nem egyenletes ütemben valósul meg a két szinten. Amennyiben ugyanis a nemzetgazdaság felzárkózása felgyorsul, akkor a régiók jövedelemszintjének egymáshoz való konvergenciája lelassul, sőt ez a folyamat szélsőséges esetben akár még divergenciába is átcsaphat. Az ellentétes irányú folyamat is megvalósulhat. Az elméletet empirikus példákkal is igazolja a cikk (Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Magyarország példáján). Az empirikus példákból a szerző tanulságokat von le a gazdaságpolitikára nézve is. Megállapítja, hogy a váltómozgás-folyamatok megvalósulása ellen a gazdaságpolitika semmilyen eszközzel nem tud hatni, de az országok sikerességén képes változtatni. Az empirikus tapasztalatok bemutatják azt is, hogy miként alakul a régiók és a nemzetgazdaságok fejlődési üteme különböző gazdaságpolitikai eszközök használatakor (például: protekcionista újraelosztás, infrastruktúra-fejlesztés, humántőke-fejlesztés, liberális külgazdasági nyitás).
