A nemzetközi termelésmegosztás kereskedelemelméleti magyarázatai és néhány empirikus kutatási eredmény

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Erdey László
Lapszám: 
48. évfolyam 2004/7-8
Oldalszám: 
38–59. o.
JEL besorolás: 
F11, F14, F16
Kivonat: 

A nemzetközi termelésmegosztás egy korábban integrált termelési folyamat részekre bontását és alapelemeinek alacsonyabb költségű helyszínekre, más országokba való telepítését jelenti. A jelenség a modern globalizáció egyik legfontosabb kifejeződési formája. A cikk felvázolja a fragmentáció dinamikáját, világgazdasági szerepének gyors növekedését, utalva mérésének statisztikai-számbavételi problémáira. Rendszerezi legfontosabb kereskedelemelméleti magyarázatait és azok helyenként igen eltérő következtetéseit. Végül szemlélteti az empirikus kutatási eredmények sokszínűségét, amelyek összességükben arra utalnak, hogy a pozitív hatások mellett – a versenyképesség növekedése, a nemzetközi munkamegosztás hatékonyabb kihasználása, a kibocsátás és a világkereskedelem növekedésének potenciális forrása – a termelésmegosztás egyes rétegek számára hátrányos hatással is járhat. A technológiai fejlődés mellett ugyanis, annál valószínűsíthetően csekélyebb mértékben, a nemzetközi termelésmegosztás is hozzájárul a képzett és képzetlen munkaerő relatív bérkülönbségeinek növekedéséhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F11, F14, F16.

English summary
A survey of trade theoretical explanations of global production sharing and related empirical research
Synopsis: 

Global production sharing is defined as the fragmentation of an earlier integrated production process, where stages are moved to lower cost locations abroad. This phenomenon is one of the most important aspects of modern globalization. The study outlines the dynamics and rapidly increasing importance of fragmentation in world economy, and also deals with some statistical and methodological problems of its measurement. The author systematizes the most important trade theoretical explanations and their sometimes very different predictions. Finally, he presents the multi-faceted results of empirical research, which draws attention beyond its beneficial effects – higher competitiveness, more sophisticated international division of labor, potential source of growth of output and world trade – to some potential disadvantageous impacts of fragmentation on certain resource owners. Global production sharing contributes to the widening relative wage-gap of skilled and unskilled workforce although most likely to a smaller extent than technological change.