Az Európai Unió reformjai és a bővítés – I. rész
Letölthető pdf
A kétrészes cikk az Európai Unió hagyományos és új, illetve várható jövőbeli közösségi politikáit vizsgálja a bővítés szempontjából. Az első rész négy olyan területtel foglalkozik, amelyeken az elmúlt években vagy akár évtizedekben jelentős előrehaladás történt a közösségi irányba. A legutóbbi kudarc ellenére ide tartozik az intézményrendszer és a döntéshozatal kérdése, minden kétséget kizáróan a közös agrárpolitika és a közösségi költségvetés, valamint a legutóbbi évek új integrációs minősége, a közös pénz megteremtése. A második részben tárgyaljuk a közösségi politika azon területeit, amelyek kialakítása nemrég kezdődött vagy éppen a közeljövőben ölt konkrét formákat, és amelyek létrehozatalában szinte kezdettől fogva teljes jogú tagként vehet részt Magyarország is.
Az új tagállamok egyes területeken várhatóan közösen lépnek majd fel (például a költségvetési pénzek újraelosztását vagy talán a migrációs politikát illetően), másutt azonban eltérő csoportokhoz tartozhatnak a kibővülő unión belül, ahogy ezt a legutóbbi fejlemények több területen igazolni látszanak. Végül lesznek olyan területei is a közösségi politikának, ahol az új tagok saját gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjük alapján fogják megítélni, milyen álláspontot foglaljanak el az adott kérdésben.
Magyarország számára több szempontból is az aktív, jövőorientált magatartás ígér sikert, ami az integrációból adódó előnyök megfelelő kihasználását, a tagállamként adódó integrációs mozgástér bővítését és a globális kihívások időben és tartalmilag is megfelelő megválaszolását jelenti. Az offenzív és az integráció világgazdasági és bővítési nyitottságát fenntartó, valamint nemzetközi versenyképességét erősítő közösségi politikákat csak akkor tudjuk megfelelően támogatni, ha minden területen meg tudjuk határozni stratégiai érdekeinket, és a magyar társadalmat fel tudjuk készíteni az új fejlemények befogadására, a belföldön is aktív integrációs politika támogatására.*
