Eszközállomány, műszaki megújulás és modernizáció

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Szalavetz Andrea
Lapszám: 
48. évfolyam 2004/7-8
Oldalszám: 
4–18. o.
Kivonat: 

A cikk a fizikai eszközállomány volumene, műszaki színvonala és a modernizáció közötti összefüggés kérdését járja körül. A szakirodalom a fizikai tőke puszta felhalmozásával szemben inkább a technológia generálását és abszorpcióját elősegítő immateriális tényezők modernizációs jelentőségét hangsúlyozza. Mindazonáltal a fizikai tőke mennyisége és minősége általában is, de egy tőkeszegény, a világgazdaságba nemrég integrálódott és ennek révén modernizálódó ország esetében különösen fontos versenyképességi és modernizációs tényező.

A cikk bemutatja, hogy a fejlett országokkal ellentétben Magyarországon az eszközállomány korszerűsége nem jár mindig együtt a munkafolyamat tudásigényességével, sőt a műszaki színvonal emelkedése sem mindig jelent egyúttal növekvő tudásigényességet. Továbbá a feldolgozóipari szakágazatok átlagos műszaki színvonala közötti eltérés növekedése és a gazdaság ebben a tekintetben is megmutatkozó dualitása versenyhátrányt jelent. Az átlagos technológiai szint iparágak közötti növekvő különbségei az iparági sajátosságokon túlmenően a techno­lógiapolitika, a regionális gazdaságpolitika, valamint az intézményrendszer gyengeségeire vezethetők vissza.

English summary
Physical capital stock, technological upgrading and modernization in Hungary
Synopsis: 

This paper discusses the relation between the quality and quantity indicators of physical capital and modernization. While international academic literature emphasizes the role of intangible factors enabling technology generation and absorption rather than that of physical capital accumulation, this paper argues that the quantity and quality of physical capital is an important modernization factor in particular in the case of small, undercapitalized countries that became recently integrated in the world economy. The paper shows that as opposed to developed countries, in Hungary the technological upgrading of capital assets is not necessarily accompanied by the upgrading of human capital. High-technology assets do not always mean that processing features high skill intensity. Even technological upgrading is not always accompanied by human capital upgrading. Finally the paper shows that there are large differences between individual industries’ average technological level. The dualism of the Hungarian economy, which is also manifest in terms of differences in the size of individual industries’ technological gaps, is a disadvantage from the point of view of competitiveness. The increasing differences in the size of the technological gaps can be explained not only with industry-specific factors, but also with the weakness of technology and regional development policies as well as with institutional deficiencies.