Tőkevonzó-képességünk alakulása és a multinacionális cégek szerepe a magyar gazdaság technológiai és strukturális felzárkózásában

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Hamar Judit
Lapszám: 
48. évfolyam 2004/5
Oldalszám: 
39–63. o.
Kivonat: 

A cikk a külföldi működő tőke (KMT) beáramlásának és a multinacionális cégeknek a szerepét vizsgálja a magyar és néhány velünk együtt csatlakozó ország gazdasági fejlődésében. A KMT-beáramlás valamennyi vizsgált országban hozzájárult a gazdasági felzárkózáshoz, struktúraváltáshoz, a termelékenységi, technológiai lemaradás mérsékléséhez. A tőkevonzó képesség feltételeinek időbeli kialakításától, a privatizáció időzítésétől, a külföldi tőketulajdonosok relatív pozíciójától függően azonban jelentős különbségek tárhatók fel országonként és időben egyaránt. A magyar gazdaság tőkevonzó képességének jelenlegi relatív romlása a gazdaságpolitika átláthatóságába vetett bizalom (remélhetően átmeneti) megingásán túl strukturális okokra is visszavezethető. A külföldi tulajdonú cégek domináns volta egy sor területen koncepcionális változást sürget a gazdaságpolitikában, hasonlóképpen a technológiaigényesség szerinti szerkezete és a munkaerő-kínálat közötti növekvő meg nem felelés. A KMT-beáramlás várható újabb fellendülése esetén sem számíthatunk már arra, hogy a hazai túlköltekezést tartósan a nettó KMT-beáramlás finanszírozza. A multinacionális cégek befogadó országban létesített leányvállalatainak a globális cég vállalati hálózatában elfoglalt pozícióira, a menedzsment döntési kompetenciájára vonatkozó empirikus vizsgálatunk egyértelműen bizonyította a KMT-beáramlás termelékenységi, technológiai, minőségi felzárkózásra gyakorolt múltbeli és várható pozitív hatásait, egyúttal a nemzetközi elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal összhangban a leányvállalatok rendkívüli heterogenitását is. A magyarországi cégvezetők sokkal nagyobb önállósággal rendelkeznek a legtöbb üzleti funkcióban a vártnál (és mint Szlovénia kivételével a többi vizsgált országban), a multinacionális cég hálózatán belüli pozícióikat tekintve mégis inkább telephelyek, mint önálló vállalatok, szűk teret hagyva a gazdaság- és iparpolitika számára tevékenységük befolyásolására* [2]

English summary
FDI-attractiveness and MNCs subsidiaries in the catch-up process of Hungary
Synopsis: 

International comparison and empirical analyses of the role of FDI-inflows and multinational subsidiaries (FIEs) in the catch up process of Hungary and some accession countries reveal some common trends and features, but also significant differences by countries and by time. FDI-inflow in each country speeded up restructuring, technological and productivity improvement, but the magnitude and significance of changes depended much on timing the legal, economic, and political conditions of FDI-attractiveness, influenced also by timing the privatisation process. Empirical analyses of the position of local subsidiaries in the network of the global firm stressed the positive effects of FDI in technology and productivity catch up but also the large heterogeneity of firms. Regression analyses proved the complexity of different determinants of competitiveness. The magnitude of productivity improvement (as sample average) was the highest in Hungary, and after Slovenia, the Hungarian managers of the FIEs were the most independent from the parent firm almost in all business functions, but future prospects of expansion (on scope) were expected much less than in the other countries where FDI-penetration is still much less.