Aszimmetrikus ártranszmisszió a mezőgazdasági piacokon
Letölthető pdf
Az asszimetrikus ártranszmisszió lényege, hogy az esetleges termelői árnövekedéseket a feldolgozók, a nagy- és kiskereskedők gyorsabban és nagyobb mértékben továbbítják a fogyasztóknak, míg az esetleges árcsökkenéseket csak lassan, több szakaszban közvetítik. A termelői érdekvédelmi csoportok, valamint egyes fogyasztói szervezetek úgy vélik, hogy a mezőgazdasági, illetve az élelmiszerpiacokat aszimmetrikus ártranszmisszió jellemzi.
Ez a feltételezett aszimmetria általában a fogyasztók és a farmerek számára egyaránt előnytelen. Ezeket a kijelentéseket általában sem elméleti, sem empirikus magyarázattal nem támasztják alá, noha az ártranszmissziónak gazdag irodalma van. Noha a kilencvenes évek első felében felbomlottak, majd átalakultak a kelet-közép-európai országok agrárpiacai, a korábbi torzított piacstruktúrák nyomai tovább élnek. Sőt, az árfelfedezés mechanizmusainak gyenge fejlettsége, a gyakran megfontolatlan és előrejelezhetetlen kormányzati beavatkozások egy nem kompetitív, aszimmetrikus transzmisszió jellemezte piac létére utalnak. A posztszocialista mezőgazdasági piacok ártranszmissziójának empirikus vizsgálata a nemzetközi irodalomban is elhanyagolt. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai agrár-közgazdaságtan egy méltánytalanul mellőzött területére, részletesen ismertetve az aszimmetrikus ártranszmisszió nemzetközi irodalmának elméleti eredményeit és módszertanát.
