EU-csatlakozás és alkalmazkodási lehetőségek a magyar külgazdaságban – különös tekintet-tel a magyar–amerikai kapcsolatokra
Letölthető pdf
Magyarország EU-hoz való csatlakozása első pillanattól kezdve azzal a következménnyel járt, hogy az országnak a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozásához át kellett vennie a közösség közös külső kereskedelempolitikáját, a közös külső vámokat, mindazokat a két- és többoldalú megállapodásokat, amelyeket korábban az unió kötött a világgazdaság más régióival, országaival. Cikkünkben* e változásnak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra ható következményeit egy országgal, az USA-val folytatott kereskedelmünk szempontjából vizsgáljuk. Az USA a magyar gazdaság fontos piaca, úgy is, mint a világgazdaság egyik legnagyobb és kimagasló egy főre jutó jövedelemmel rendelkező importpiaca és mint a legkorszerűbb ipari, informatikai, mezőgazdasági termékek és technológiák beszerzési forrása. Jelentősége az utóbbi tíz évben még nagyobb lett azáltal, hogy a magyar gazdaságban nagy számban vannak jelen mind a legnagyobb, mind a kisebb amerikai vállalatok. Kutatásunkból azt a következtetést vonhattuk le, hogy az EU-csatlakozás következményei érintik, de nem veszélyeztetik az utóbbi 10 évben gyorsan bővülő magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatokat. A két ország közötti forgalom további fejlődését alapvetően az határozza meg, hogy a magyar gazdaság a jövőben is elég vonzó marad-e az amerikai és más multinacionális vállalatok itt maradásához, mivel ma ezek a vállalatok bonyolítják a kétoldalú kereskedelem több mint háromnegyedét, és biztosítják a kereskedelem dinamizmusának nagyobb részét. A magyar gazdaságnak ilyen irányú alkalmazkodása és megfelelése az egyik legnagyobb kihívás lesz az elkövetkező fejlődési szakaszban.[1]
