EU-csatlakozás és alkalmazkodási lehetőségek a magyar külgazdaságban – különös tekintet-tel a magyar–amerikai kapcsolatokra

Letölthető pdf

Ár: 
200 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Somogyi Dorottya
Lapszám: 
49. évfolyam 2005/9
Oldalszám: 
49–70. o.
Kivonat: 

Magyarország EU-hoz való csatlakozása első pillanattól kezdve azzal a következménnyel járt, hogy az országnak a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozásához át kellett vennie a közösség közös külső kereskedelempolitikáját, a közös külső vámokat, mindazokat a két- és többoldalú megállapodásokat, amelyeket korábban az unió kötött a világgazdaság más régióival, országaival. Cikkünkben* e változásnak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra ható következményeit egy országgal, az USA-val folytatott kereskedelmünk szempontjából vizsgáljuk. Az USA a magyar gazdaság fontos piaca, úgy is, mint a világgazdaság egyik legnagyobb és kimagasló egy főre jutó jövedelemmel rendelkező importpiaca és mint a legkorszerűbb ipari, informatikai, mezőgazdasági termékek és technológiák beszerzési forrása. Jelentősége az utóbbi tíz évben még nagyobb lett azáltal, hogy a magyar gazdaságban nagy számban vannak jelen mind a legnagyobb, mind a kisebb amerikai vállalatok. Kutatásunkból azt a következtetést vonhattuk le, hogy az EU-csatlakozás következményei érintik, de nem veszélyeztetik az utóbbi 10 évben gyorsan bővülő magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatokat. A két ország közötti forgalom további fejlődését alapvetően az határozza meg, hogy a magyar gazdaság a jövőben is elég vonzó marad-e az amerikai és más multinacionális vállalatok itt maradásához, mivel ma ezek a vállalatok bonyolítják a kétoldalú kereskedelem több mint háromnegyedét, és biztosítják a kereskedelem dinamizmusának nagyobb részét. A magyar gazdaságnak ilyen irányú alkalmazkodása és megfelelése az egyik legnagyobb kihívás lesz az elkövetkező fejlődési szakaszban.[1]

 

English summary
EU-accession and adjustment opportunities in Hungarian foreign economic policy – with special regard to Hungarian-U.S. trade-relations
Synopsis: 

One and first direct consequence of Hungary’s EU-accession was the immediate takeover of EU’s common trade policy (within this the common customs tariffs) with all consequences of this fact on trade relations with extra-EU countries. In the article we tried to evaluate the impact of these changes on one of Hungary’s most important trading partners, namely on Hungarian-U.S: trade relations. In 2003 U.S.A. had a share of around 3 per cents in Hungarian foreign trade, but this share increased above 11 per cents in Hungarian extra foreign trade, within this to more than 16 per cents in Hungarian exports and to around 6-7 per cents in Hungarian imports after 1st May 2004. According to our investigations, with EU common customs tariffs the tariff burden decreased for American products exported to Hungarian market, while higher tariffs than before accession are imposed on Hungarian products on U.S. market. Analysing the dynamic and structure of the Hungarian-U.S. bilateral trade between 1999-2003, and in 2004, we can state, that the changes concern to some extent, but don’t endanger the development of Hungarian-U.S. trade relations. This development depends in the future mainly on the performance of the Hungarian economy and its attractiveness for the foreign direct capital.