Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország külső eladósodásának összehasonlítása

Letölthető pdf

Ár: 
300 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Kuti Mónika
Lapszám: 
49. évfolyam 2005/7-8
Oldalszám: 
47–60. o.
JEL besorolás: 
H6, E21, E22, P2
Kivonat: 

A cikk az 1970 és 2003 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja Kelet-Európa[1] külső eladósodását forrás- és felhasználás-oldalról. Ezalatt az idő alatt a régió külső eladósodása révén valósult meg a fogyasztás hosszú távú szinten tartása vagy emelése, de volt példa a fogyasztáskorlátozással összekötött adósságcsökkentésre is. A piacgazdasági átmenet óta eltelt időszak részletesebb elemzése rámutat, hogy a bruttó külső adósság bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított 60 százalék körüli arányát meghaladó értékeknél megjelent a GDP arányos bruttó tőkeképzésben a marginális negatív hatás. Kelet-Közép-Európában[2] az előbb említett arány 40 százalékos értékét túllépő eladósodottsági mutatók mellett a GDP növekedésben is felbukkant a csökkenő hozadék. Kelet-Európában – ha a háború sújtotta néhány balkáni ország esetétől eltekintünk – a 72-74 százalékot meghaladó eladósodottsági mutatók mellett az adósságszolgálat csak adósságátütemezés révén volt viselhető, Magyarország 1995-ös 73,8 százalékos értéke komoly adósságkrízissel járt együtt. A magyar eladósodottság mértéke az 1977-től 2003-ig terjedő időszakban 30–78 százalék közötti, az 1990-től 2003-ig terjedő periódusban pedig a 57–74 százalék közötti sávban mozgott világbanki statisztikák alapján.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H6, E21, E22, P2

 

English summary
A Comparative Study of the External Debt in Eastern Europe, in Central and Eastern Europe and in Hungary
Synopsis: 

The study focuses on the external debt position of the transition economies in Eastern Europe for the period between 1970-2003. During these years external debt contributed to consumption smoothing but there were examples for debt reduction due to consumption constraints. The analysis of  the period between 1990 and 2003 highlights that a negative marginal effect on gross capital formation in the share of GDP exists when the gross external debt to gross national income ratio is above 60 percent. In Central and Eastern Europe the negative marginal effect on GDP growth appears beyond the gross debt level of approximately 40 percent. In Eastern Europe – disregarding the war-struck Balkan – the debt burden could be serviced only by debt rescheduling when the gross external debt to gross national income ratio exceeded 72-74 percent; in 1995, Hungary with a value of 73.8 percent faced a serious debt crisis. The degree of Hungarian indebtedness ranged from 30 to 78 percent between 1970-2003 and from 57 to 74 percent between 1990-2003.