A cukorpiaci reform külgazdasági összefüggései
Letölthető pdf
A különböző nemzetközi agrárkereskedelmi kötelezettségek és az EU cukorpiaci rezsimjének 2006. évi reformja együttesen jelentős termelés-visszafogást kényszerítenek a közösség cukortermelőire. A hatások eredőjeként rövid távon mintegy 20 százalékos, 2010-től pedig további 10-15 százalékos kvótacsökkentésre lesz szükség közösségi szinten. A termelés visszaesése ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű lesz, hiszen 2006-tól az EU jellemzően 3-5 millió tonnás éves cukorexportját is 1,4 millió tonnára korlátozzák a WTO döntése nyomán. Az európai termelők mozgásterének szűkülése olyan világpiaci környezetben fog végbemenni, ahol a fellépő szerkezeti hatások (liberalizáció, kőolajár) távlatilag is az elmúlt évtizedben jellemző 200 USD/t-nál magasabb árcentrumot ígérnek. A jelenlegi 400-500 USD közötti árszint fennmaradása azonban már középtávon sem valószínű. Az EU cukorágazatának jövőbeli versenyképességét a dohai WTO-forduló mezőgazdasági tárgyalásai alapjaiban kérdőjelezik meg. A forduló lezárásának időpontja és számos fontos technikai kérdés még nyitott ugyan, de biztosra vehető, hogy az európai cukorágazat piacvédelmének alappilléreit a majdani egyezmény végrehajtása jelentősen meggyengíti. A világpiaci cukorárak kedvező alakulása esetén viszont még a csökkentett vámszint is megfelelő védelmet nyújthat a drágább európai répacukornak a nádcukor konkurenciájával szemben. A hazai cukorpiac vonatkozásában a legfontosabb tényező a cukorpiaci reform nyomán a kelet-közép-európai régióban bekövetkező kvótacsökkentés. A régió egyensúlyához arra lenne szükség, hogy az önkéntes kvóta-visszaadási program keretében átlagosan legalább 20 százalékos kvótacsökkentés valósuljon meg. Kedvezően érintheti ugyanakkor a hazai gyártókat a jelentős cukordeficittel csatlakozó Románia és Bulgária, ami 2007 után eltüntetheti a térségben maradó túlkínálatot.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q17 (Agriculture in international trade)
