A hazai külgazdasági politika új kihívásai és lehetőségei az Európai Unió 2007. évi bővítése után
Letölthető pdf
A magyarországi vállalkozások áru- és tőkeexportjának bővülésében az ezredfordulót követően egyre nagyobb szerepet játszanak az európai gazdaság perifériáját jelentő, ugyanakkor dinamikus gazdasági növekedését mutató délkelet-európai országok. A magyar gazdaság és a balkáni gazdaságok integrációjának erősödése elsősorban a transznacionális vállalatok regionális terjeszkedésével, illetve az egyes országokban tevékenykedő leányvállalatok közötti munkamegosztás elmélyülésével magyarázható. Az Európai Unió 2007. évi bővítése előmozdítja a Balkán-régió egészének politikai stabilitását, illetve a térség intenzívebb bekapcsolódását a világgazdaság vérkeringésébe. A térségben számunkra legfontosabb romániai reláció az elmúlt 10 évben rendkívül dinamikusan fejlődött, ennek ellenére még nem teljesen kiaknázottak a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek. Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően a hazai külgazdasági politika is új kihívásokkal és lehetőségekkel szembesül. A „friss” külföldi működőtőke-beruházásokért folytatott verseny a jövőben még intenzívebbé válik, és számolnunk kell a relokáció folyamatának felgyorsulásával is. A magyar gazdaság versenyképessége azonban jelentős mértékben javulhat, ha nagyvállalataink mellett egyre több hazai kis- és középvállalkozás tud megjelenni, illetve terjeszkedni a dinamikusan bővülő külpiacokon.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F21, F23, O11.
