Letölthető pdf

Ár: 
400 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
6177. o.
JEL besorolás: 
F15, F21, F23, O11
Kivonat: 

A magyarországi vállalkozások áru- és tőkeexportjának bővülésében az ezredfordulót követően egyre nagyobb szerepet játszanak az európai gazdaság perifériáját jelentő, ugyanakkor dinamikus gazdasági növekedését mutató délkelet-európai országok. A magyar gazdaság és a balkáni gazdaságok integrációjának erősödése elsősorban a transznacionális vállalatok regionális terjeszkedésével, illetve az egyes országokban tevékenykedő leányvállalatok közötti munkamegosztás elmélyülésével magyarázható. Az Európai Unió 2007. évi bővítése előmozdítja a Balkán-régió egészének politikai stabilitását, illetve a térség intenzívebb bekapcsolódását a világgazdaság vérkeringésébe. A térségben számunkra legfontosabb romániai reláció az elmúlt 10 évben rendkívül dinamikusan fejlődött, ennek ellenére még nem teljesen kiaknázottak a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek. Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően a hazai külgazdasági politika is új kihívásokkal és lehetőségekkel szembesül. A „friss” külföldi működőtőke-beruházásokért folytatott verseny a jövőben még intenzívebbé válik, és számolnunk kell a relokáció folyamatának felgyorsulásával is. A magyar gazdaság versenyképessége azonban jelentős mértékben javulhat, ha nagyvállalataink mellett egyre több hazai kis- és középvállalkozás tud megjelenni, illetve terjeszkedni a dinamikusan bővülő külpiacokon.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F21, F23, O11. 

English summary
New opportunities and challenges for the Hungarian foreign economic policy after the EU enlargement
Synopsis: 

South Eastern European countries, being peripheral but showing dynamic economic growth, play a more and more important role in the increase in commodity and capital export of Hungarian companies after 2000. The strengthening trade and FDI integration between the Hungarian and Balkan economies can be primarily explained by the regional expansion of transnational companies, and the intensified division of labour between their affiliates located in each country. The EU enlargement in 2007 will contribute to the political stability of the Balkan region as a whole and to the countries’ deepening participation in the world economy. The Romanian relation, that is the most important for Hungary in the region, has developed dynamically in the last 10 years. Nevertheless, opportunities for cooperation based on mutual advantages, have not fully exploited yet. The Hungarian foreign economic policy faces new challenges and opportunities after the EU accession of Romania and Bulgaria. The intensity of competition for ‘fresh’ FDI will be increasing, and the relocation process will probably be accelerating. However, the competitiveness of the Hungarian economy would improve significantly if more small and medium size enterprises could also appear and expand in foreign markets developing rapidly.