A világkereskedelem alakulásának hatása a magyar külgazdaságra
Letölthető pdf
A világgazdasági környezet alapvetően határozza meg a magyar külgazdaság mozgásterét. A világkereskedelem évi 7-8 százalékos emelkedése további impulzusokat adhat a magyar gazdaság növekedésének. Bár Magyarország aligha lesz képes jelentős mértékben növelni világkereskedelmi súlyát, a jelenlegi pozíció (36–37. hely) megtartása is komoly erőfeszítéseket igényel. A verseny mind az EU-ban, mind a harmadik országok piacán, mind pedig a belső piacunkon erősödni fog. A világgazdasági tendenciáknak megfelelően Magyarországnak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a már eddig is pozitív szaldóval záró szolgáltatáskereskedelem élénkítésére (turizmus, magas hozzáadott értékű szolgáltatások). Az ország exportteljesítménye alapvetően a külföldi tőkétől és a multinacionális vállalatok tevékenységétől függ majd, ugyanakkor a gazdaság teljesítménye nagymértékben meghatározza az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képességét. Az, hogy külkereskedelmünk túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede az EU-országokkal bonyolódik, meghatározza mozgásterünket. Míg a nagyfokú EU-integrálódás protekcionista világgazdasági környezetben védernyőt jelentene, addig a világgazdaság liberalizálódása a már liberalizált egységes belső piacon nem eredményezne jelentős pótlólagos piacbővülést.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1, 4, 13, 17.
