Szabályok és választások: a költségvetési politika mozgástere az Európai Unióban

Letölthető pdf

Ár: 
400 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Győrffy Dóra
Lapszám: 
51. évfolyam 2007/11-12
Oldalszám: 
60–76. o.
JEL besorolás: 
F33, H62
Kivonat: 

A cikk Magyarország példáján vizsgálja azt a kérdést, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) költségvetési szabályozása mennyiben képes ellensúlyozni a demokráciákra jellemző túlköltekezési hajlamot és mennyiben jelent valós korlátot a tagállamok költségvetési politikájában. Bár az általános vélekedés szerint a Gazdasági és Monetáris Unió szabályai, legfőképpen a maastrichti feltételek komoly ösztönzőt jelentenek a költségvetési stabilizációra, a cikk rámutat, hogy a rendszerben egyidejűleg komoly erkölcsi kockázat is van, ami az eredeti célok ellenében hozzájárulhat a kiigazítás késleltetéséhez, és laza fiskális politikára ösztönözhet. Mivel a hiteles kikényszerítés felté­telei hiányoznak, ezt a problémát az Európai Unió még szigorúbb szabályozás révén sem lenne képes orvosolni, ami azt jelenti, hogy a hosszú távon fegyelmezett költségvetési politika csupán a politikusok és a választók belátáson alapuló elkötelezettsége esetén valósulhat meg. Amennyiben ez hiányzik, a költségvetési kiigazítás csupán időszakos eredményeket hozhat – különösen az euróövezeti csatlakozást követően.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F33, H62.

 

English summary
The Paradox of the Maastricht: Moral Hazard in Fiscal Policy
Synopsis: 

It is generally believed that the fiscal rules of the Economic and Monetary provide strong incentives for fiscal consolidation especially for the candidate countries. The article challenges the conventional wisdom and argues that the rules themselves can become the basis for a moral hazard problem, which might contribute to delaying fiscal consolidation. This is illustrated by the recent experiences of Hungarian fiscal policy. As the conditions for credible enforcement are lacking, the European Union is unable to handle this problem, which means that the long-term sustainability of public finances can be achieved only through the commitment of the policy-makers and the electorate to fiscal responsibility. Without such commitment fiscal consolidation can bring only temporary results – especially after the accession to the euro-zone.