Szabályok és választások: a költségvetési politika mozgástere az Európai Unióban
Letölthető pdf
A cikk Magyarország példáján vizsgálja azt a kérdést, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) költségvetési szabályozása mennyiben képes ellensúlyozni a demokráciákra jellemző túlköltekezési hajlamot és mennyiben jelent valós korlátot a tagállamok költségvetési politikájában. Bár az általános vélekedés szerint a Gazdasági és Monetáris Unió szabályai, legfőképpen a maastrichti feltételek komoly ösztönzőt jelentenek a költségvetési stabilizációra, a cikk rámutat, hogy a rendszerben egyidejűleg komoly erkölcsi kockázat is van, ami az eredeti célok ellenében hozzájárulhat a kiigazítás késleltetéséhez, és laza fiskális politikára ösztönözhet. Mivel a hiteles kikényszerítés feltételei hiányoznak, ezt a problémát az Európai Unió még szigorúbb szabályozás révén sem lenne képes orvosolni, ami azt jelenti, hogy a hosszú távon fegyelmezett költségvetési politika csupán a politikusok és a választók belátáson alapuló elkötelezettsége esetén valósulhat meg. Amennyiben ez hiányzik, a költségvetési kiigazítás csupán időszakos eredményeket hozhat – különösen az euróövezeti csatlakozást követően.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F33, H62.
