A Bayh–Dole Act megvalósulása és hatása az USA-ra – Az egyetem-ipar K+F együttműködés néhány kérdése az EU-ban

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
dr.Vígh József Ferenc
Lapszám: 
52. évfolyam 2008/11-12
Oldalszám: 
155–174. o.
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

A Bayh–Dole-törvényt 1980-ban azzal a céllal fogadták el, hogy előmozdítsa az USA gazdasági fejlődését és javítsa az USA-ipar versenyképességét. Ennek eredményeként a törvény lehetővé tette az egyetemeknek, hogy tulajdonjogot szerezzenek szabadalmakra és licenciát adjanak találmányokra. Ami a törvénynek az USA-ra gyakorolt hatását illeti, a Bayh–Dole Act az egyetemeken keletkezett szellemi tulajdon kezelésére szabályozási keretet hozott létre. Ez elősegítette az egyetemeken alkotott találmányok üzleti alapra helyezése preferált választási lehetőségének tudatossá válását, erősen növelte a szabadalmak számát és javította az ipar és a kutatóintézmények közötti együttműködést. Az egyetemi kutatók találmányai szabadalmazásának és értékesítésének kérdéseire különböző európai országokban, például Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban ugyanolyan módon figyelemmel voltak, mint az USA-ban (és Japánban). A bizottságnak egy 2008-ban közzétett ajánlása a tagállamokat és régióikat a nemzeti iránymutatások és keretszabályozások kidolgozásához vagy korszerűsítéséhez szakpolitikai iránymutatá­sokkal törekszik ellátni, az állami kutatószervezeteket pedig Praxis Kódexszel, hogy javítson azon a módon, ahogyan az állami kutatószervezetek a szellemi tulajdont és a tudástranszfert kezelik. 

English summary
The Implementation of the Bayh–Dole Act and its Impact on the U.S. A. Some Issues of the University–Industry R+D Cooperation in the EU
Synopsis: 

In 1980, the Bayh–Dole Act was passed with the objective to encourage U.S. economic development and to improve U.S. industry competitiveness. As a result, it allowed universities to take title to patents and to licence inventions. As far as the impact of this law on the U.S.A. is concerned, the Bayh–Dole Act established a regulatory framework for the management of intellectual property at universities. This promoted an awareness of the preferred option of commercialization of inventions by universities, the number of patents increased strongly and cooparation between industry and research institutions improved. In the same manner as in the U.S.A. (and in Japan), the questions of patenting of and obtaining commercial worth from inventions made by university researchers have been considered in various European countries, such as in Germany, Great-Britain and France. A Commission Recommendation published in 2008 seeks to provide Member States and their regions with policy guidelines for development or updating of national guidelines and frameworks, and public research organisations with a Code of Practice, in order to improve the way public research organisations manage intellectual property and knowledge transfer.