Állami piacteremtés – nemzeti bajnok teremtése

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
A Vegyépszer esete
Voszka Éva
Lapszám: 
52. évfolyam 2008/7-8
Oldalszám: 
4–42. o.
JEL besorolás: 
D73, H25, L52
Kivonat: 

A nemzeti bajnok teremtésének időszaka sem Európában, sem nálunk nem zárult le, sőt paradox módon az uniós csatlakozással és a teljes liberalizációval párhuzamosan számos jel inkább a módszer újraéledésére utal. A következő két cikk egy kutatás alapján ennek magyarországi megjelenési formáit, mozgatórugóit, működési mechanizmusait és hatásait mutatja be két nagyon különböző vállalati esettanulmányon keresztül. Jelentősen eltér a két cég története, helyzete, magatartása, és nagyon különbözik az állami kezelés, piacteremtés is. Olyannyira, hogy az egyik vállalat esetében a kutatás arra kereste a választ, hogy egyáltalán nemzeti bajnoknak tekinthető-e a cég. A kiválasztott esetek szándékosan nem a legkeményebb stratégiai, monopolhelyzetű vagy állami cégek köréből kerültek ki. Bizonyos értelemben a jelenség perifériáját elemezzük, azt illusztrálva, milyen széles vállalkozói csoportokra terjedhet ki a nemzeti bajnok teremtése, annak minden következményével együtt.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D73, H25, L52.

 

 

English summary
ADMINISTRATIVE MARKET MAKING – MAKING OF NATIONAL CHAMPIONS
The case of Vegyépszer
Synopsis: 

Apparently, the time of creation of national champions has not ended, either in Europe or in Hungary in particular. Rather, quite paradoxically, along with EU accession and full liberalization a number of indications point to the revival of creating national champions. The following two articles deal with this phenomenon in the Hungarian context, focusing on incentives, mechanisms and impacts of such policies, based upon case studies of two fundamentally different companies. There are significant differences between the history, market situation and strategic behaviour of the two companies. In turn, we see considerable differences in industrial policies applied vis-à-vis the two companies by policy-makers. Even so, that the underlying question of one of the case studies was whether the particular company examined can be considered to be a national champion at all. Importantly, the two cases under scrutiny are intentionally not ones of the best-placed strategic, state-owned monopolies. In a sense, the papers rather examine border-cases at the edge of national champion creation, illustrating what a wide range of entrepreneurial groups may become involved in such a process with all its respective implications.