Klaszterfejlődés: három európai klaszter tapasztalatai
Letölthető pdf
A klaszterek divatos gazdaságfejlesztési eszközzé váltak az elmúlt 15 évben. Általában különféle szakpolitikák eszköztárának elemeiként alkalmazzák. Holott a klaszterek, a klaszteresedés folyamata szerteágazó és mélyreható együttműködési rendszereket jelent. Ezek a versenyképesség javításának komplex megoldásait, és nem pusztán egy-egy kiemelt szakterület fejlesztését segítik elő. Ebben a cikkben három esettanulmány felhasználásával mutatjuk be a klaszterek működését és kapcsolódásukat különféle gazdaságpolitikai rendszerekhez. A stájer autóklaszter a gondosan koordinált komplex fejlesztési politika rendszerében próbál adekvát válaszokat adni egy hagyományos iparágat érő globális kihívásokra. Az ír infokommunikációs klaszter a csúcstechnológiai ágazatok versenyképességének innovációra alapozott fejlesztésének a példája. Az észt infokommunikációs klasztert pedig az alulról szerveződő, külföldi működőtőke-befektetésekhez kapcsolódó versenyképesség-javító együttműködés jellemzi. A három klaszter nagymértékben eltér egymástól, és mindegyikük jelentős eredményeket képes felmutatni.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O18, R12.
* A cikk részben a Napvilág Kiadó gondozásában 2008-ban megjelenő, Szanyi Miklós „A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek” című könyve alapján íródott.
Sass Magdolna, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
E-mail cím: sass@econ.core.hu
Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
E-mail cím: aszalave@vki.hu
Szanyi Miklós, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
E-mail cím: mszanyi@vki.hu
