Exportstruktúra és -specializáció a kelet-közép-európai régióban

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Munkácsi Zsuzsa
Lapszám: 
53. évfolyam 2009/9-10
Oldalszám: 
4–28. o.
JEL besorolás: 
F10, F14
Kivonat: 

A kelet-közép-európai országok általában kis, nyitott gazdaságok, amelyek gyorsan integrálódnak a világgazdaságba. Az utóbbi években (áru)export-piaci részesedésük – felzárkózásukkal párhuzamosan – a fejlett országokénál dinamikusabban bővült. Ugyanakkor egymáshoz képest és időben jelentős eltérések figyelhetőek meg. Az ezredforduló előtt Magyarország exportpiaci részesedése emelkedett a leggyorsabban a régióban, ugyanakkor az ezredforduló után relatíve nálunk volt a leglassabb a növekedés. Ezzel összefüggésben a kelet-közép-európai országok közül egyedül Magyarországról mondható el, hogy az ezredfordulót követően az áruexport folyó áras és volumennövekedési üteme közel azonos mértékű volt, vagyis az áruexport-árindex stagnált. A szerző arra keresi a választ, hogy ez mennyiben magyarázható egyensúlyi és mennyiben strukturális okokkal. A visegrádi országok és Románia áruexport-szerkezetét, az exportspecializáció és az árindexek kapcsolatát, valamint az importkereslet specializációban betöltött szerepét tanulmányozza.
Az eredmények fényében a magyar exportárak ezredforduló utáni stagnálása részben természetes folyamat lehet, ugyanakkor részben szerkezeti okokra is visszavezethető.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F10, F14

 

* A cikk a Magyar Nemzeti Bank által publikált MNB-tanulmány (Munkácsi, 2009) alapján készült, melyet a szerző még a Magyar Nemzeti Bank elemző munkatársaként készített. Bővebb információkat (adatokról és módszertanról) a hivatkozott tanulmányban találhat az Olvasó.

Köszönöm Oblath Gábornak (Költségvetési Tanács) az értékes konzultációt, valamint köszönettel tartozom Evangelos Pongasnak (Eurostat) és Schindler Istvánnak (MNB) az áruexport termék-ágazati bontás konvertálása, Michael Penedernek (WIFO) az áruexport képzettség- és tényezőintenzitás szerinti szerkezete, Manuel Albaladejonak (ENSZ) az áruexport technológiai szerkezete terén nyújtott segítségéért. Hálás vagyok a KSH EU-INFÓ Szolgálatnak (elsősorban Kátainé Marosi Angélának) az Eurostattal való kapcsolattartásért. Köszönet illeti az MNB, a KSH, az Európai Bizottság, a Cseh, a Német és a Szlovák Statisztikai Hivatalok további munkatársait is hasznos észrevételeikért. A fennmaradó hibákért a felelősség kizárólag a szerzőt terheli.

Munkácsi Zsuzsa, közgazdász, a Költségvetési Tanács Titkárságának elemző közgazdásza.         
E-mail cím: zsuzsa.munkacsi@mkkt.hu

English summary
Exportstructure and specialisation in Central and Eastern Europe
Synopsis: 

Central and Eastern European (CEE) countries are usually small open economies which integrate quick into the world. In recent years their goods export market share – in line with catching-up – increased more dynamic than that of developed countries. However there are significant differences between CEE countries and in time as well. Before 2000 Hungary’s export market share increased the fastest in the region, but after that the relative growth became the slowest in Hungary. In connection with this among CEE countries only Hungary showed a similar export growth in value and in volume terms after millenium, which means a stagnating export of goods price index. The aim of this paper is to answer the question whether this process is caused by equilibrium or structure reasons. In this paper the exports of goods structure, the relationship between export specialisation and export prices and the role of import demand in export specialisation in the Visegrad Group and Romania is analysed. According to the results the slowdown of Hungarian export price indices after 2000 is partly an equilibrium process, but partly due to structural reasons