Magyar paradoxon?

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
A gyenge innovációs teljesítmény lehetséges okai
Havas Attila
Lapszám: 
53. évfolyam 2009/9-10
Oldalszám: 
74–112. o.
JEL besorolás: 
O38, O10
Kivonat: 

Miközben nagyszámú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI-politikai) eszközt alkalmaznak Magyarországon, a magyar nemzeti innovációs rendszer teljesítménye nemzetközi összehasonlításban gyenge. A cikk erre az ellentmondásos jelenségre keres magyarázatot hat lehetséges ok elemzésével. A fő következtetés szerint ezek közül többet is figyelembe kell venni a végső magyarázat kialakításakor. A legjelentősebb szerepe azonban az ún. keretfeltételeknek van: a makrogazdasági helyzet, a tőkéhez jutás korlátai, a gazdasági szerkezet, a piaci verseny formái és intenzitása, a vállalkozói kultúra jellege, valamint a közfinanszírozású K+F szervezetek és a vállalkozások céljai közötti alapvető eltérések annyira kedvezőtlenül hatnak a vállalkozások innovációs tevékenységére, hogy azt pusztán TTI-politikai ösztönzőkkel nem lehet ellensúlyozni. A cikk által ajánlott magyarázat tehát a TTI-politika határain túlra mutat. Ebből az is következik, hogy nem érdemes „csodaszert” keresni: nem lehet néhány jól megválasztott TTI-politikai intézkedéssel gyorsan, gyökeresen javítani a nemzeti innovációs rendszer teljesítményét. Komoly erőfeszítések szükségesek, amelyek átfogó megközelítésre támaszkodva, az innovációra ható tényezők együttes figyelembevételével mind a stratégiaalkotás, mind a szakpolitikai eszközök tervezése és alkalmazása szintjén lényeges változásokat céloznak meg.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O38, O10.

 

* A cikk több, a magyar innovációs rendszert különböző szempontok alapján elemző projekt eredményeire támaszkodik: „Ágazati innovációs és termelési rendszerek: A járműipar, az elektronika és a távközlési berendezésgyártás esete” (OTKA, T 046880 KGJ), Micro-Dyn (EU 6. KTF Keretprogram; http://www.micro-dyn.eu), INNO-Policy TrendChart (http://www.proinno-europe.eu) és ERAWATCH (http://cordis.europa.eu/erawatch). Az utóbbi két projektben kutatási asszisztensként Polgár Tamás is közreműködött, aki forráskutatással a cikk megírásához is hozzájárult. A szerző köszönettel tartozik Borsi Balázsnak, Csernenszky Lászlónak, Karsai Juditnak, Nyiri Lajosnak, Szunyogh Zsuzsannának, Valentiny Pálnak és Varga Györgynek, akik hasznos megjegyzéseket fűztek a cikk első változatához.

Havas Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa.   
E-mail cím: havasatt@econ.core.hu

A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

English summary
A Hungarian paradox?
On the potential reasons for a poor innovation performance
Synopsis: 

The article explores several factors, which can explain an intriguing puzzle observed in Hungary: there are a large number of apparently relevant policy schemes to foster R&D and innovation activities, and yet, innovation performance is rather poor. Six factors are considered, leading to a conclusion that several of them should be combined for a plausible explanation. The most important one of these factors, however, point outside the narrowly defined STI policy domain: the general framework conditions for innovations seem to play a decisive role. These conditions influence firms’ innovation activities with such a power that STI policy schemes cannot offer strong enough incentives to overrule their unfavourable effects. This conclusion, however, should not be used as an excuse for overlooking the impacts of the current practices in STI policy-making: the efficacy and efficiency of this decision-making system has also been far from satisfactory. Combining these two major explanatory factors, there seems to be no ‘panacea’ or a ‘simple, quick fix’ to improve RTDI performance by introducing 2-3 new STI policy measures. On the contrary, substantial efforts are needed, based on a comprehensive approach, both at a level of strategy making processes, and at the level of policy design and implementation.