Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
331. o.
JEL besorolás: 
G01, G15, G21
Kivonat: 

A 2007-től 2009-ig tartó világválságot három, egymással kölcsönhatásban álló és egymást erősítő válságként értelmezi a szerző: pénzügyi, likviditási és reálgazdasági válságként, amelyek okait és következményeit tárgyalja a cikk. A kelet-európai reálgazdaságokat egyidejűleg – habár eltérő mértékben – három egymással összefüggő külső sokkhatás érte: a globális pénzügyi és likviditási válság, amely a vállalkozások és a háztartások számára folyósított külföldi és hazai hitelek súlyos korlátozásához vezetett; a tőkebeáramlás drámai csökkenése, amely mind a befektetéseket, mind a hiteleket visszafogta; és az exportjuk iránti csökkenő kereslet, amely igen gyors negatív hatást fejtett ki a kelet-európai országok GDP-jére és foglalkoztatottságára. Hogy e sokkok különböző módon és mértékben hatottak a tíz EU-tag kelet-európai országra, azt magyarázza a valutarendszerük különbsége, lakosságuk devizaeladósodásának mértéke és kormányaik krízis előtti fiskális és monetáris politikájának minősége. Mivel Nyugat-Európa gazdasági gyógyulása és középtávú növekedése valószínűleg lassú lesz, ezért a kelet-európai országoknak szükségük lesz arra, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak olyan belső forrásból fakadó tényezőkre, melyek jobb kihasználásával tudják majd termelékenységük színvonalát és nemzetközi versenyképességüket erősíteni.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, G15, G21.

English summary
The Global Crisis and Eastern Europe
Synopsis: 

The global crisis of 2007–2009 can be viewed as three interdependent and mutually reinforcing crises: a financial crisis, a liquidity crisis, and a crisis in the real economy. The global financial crisis can be traced to persistent global imbalances in intended savings and intented investment, to the emergence of a shadow banking system and complex financial instruments, and to the authorities dozing at the wheel, unaware that a huge, system-wide time bomb was building. The global liquidity crisis was caused by the global financial crisis and by the inept decision to let one of the world’s premier investment banks, Lehman Brothers, go bankrupt. The combination of impaired credit and loss of wealth caused consumption and investment to plummet, generating the crisis in the global real economy. The ten East European countries that are now EU members were hit first by the global liquidity crisis, then by dramatic declines in capital inflows and plunging demand for their exports. Differential impacts among the ten are explained by such factors as their exchange rate regimes, by the extent to which households found it advantagous to rely on foreign-currency loans, and the appropriateness of fiscal and monetary policies prior to the crisis. Since West Europe’s recovery and growth are likely to be slow, in the future the East European countries will have to rely relatively more on internally-generated sources of productivity growth and enhanced global competitiveness.