Gazdaságfejlesztési modellek empirikus klasszifikációja és a posztszocialista növekedés szűk keresztmetszete

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Balatoni András – Tőrös Ágnes
Lapszám: 
54. évfolyam 2010/5–6
Oldalszám: 
33–58. o.
JEL besorolás: 
O57, P51
Kivonat: 

A szerzők célja, hogy empirikus vizsgálat segítségével meghatározzák a jelenlegi főbb gazdaság fejlesztési modelleket. Ehhez először definiálják a fejlődés fogalmát, majd a gazdaságelmélet leg fontosabb növekedéselméleteinek következtetéseit veszik számba. Erre azért van szükség, hogy azonosítani tudják a növekedés kritikus tényezőit, amelyek a többváltozós statisztikai elemzés alapját jelentik. Ezek után megvizsgálják az irodalomban ismert gazdasági modelleket, majd bemutatják saját csoportosításukat. Eredményként hat klasztert kaptak, amelyekbe a vizsgálatba bevont 57 ország közül 46-ot tudtak besorolni. A maradék 13 állam olyan mértékben különbözik a klaszterektől, illetve egymástól, hogy csak külön-külön célszerű róluk beszélni, működésüket, növekedésüket taglalni. Ez azonban e cikknek nem célja. A szerzők az elemzés során különös figyelmet fordítanak a posztszocialista országok klaszterére, meghatározzák, hogy melyik fejlett országcsoporthoz áll a legközelebb, illetve hol vannak jelentősebb elmaradások, szűk keresztmetszetek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O57, P51.

English summary
Empirical classification of the patterns of economic development and the bottleneck of the post-socialist growth
Synopsis: 

The aim of this paper is to determine the current major patterns of economic development by an empirical examination. First we define the concept of development and then we list the conclusions of the growth theories, in order to identify the critical growth factors, which are the basis for the multivariate statistical analysis. At the second part we review the well-known classifications of comparative economics; then our own classification is created. As a result we get six clusters. From the examined 57 countries

46 can be categorized along these clusters. The remaining 13 states differ from the clusters and from each other to such an extent, that they should be examined separately. As this discussion does not belong to the goals of our present study, we do not deal with it. During the analysis particular attention is given to the post-socialist cluster. We define to which group of European countries they are closest, in which area there are significant

drawbacks, and what the bottleneck of the post-socialist growth is.