Hova húz az autóipar Magyarországon?
Letölthető pdf
Az autógyártás – viszonylag rövid története alatt – olyan technológiai, szervezeti, illetve termelésszervezési forradalmat indított el, amely hatással volt más ágazatok fejlődésére (lásd például: fordizmus, toyotizmus). Magyarországon a rendszerváltást követően a haszongépjármű-, illetve buszgyártást felváltotta a személygépkocsigyártás. Az 1990-es évek derekára hazánkba betelepült három nagy összeszerelő üzem (Suzuki, Opel, Audi) máig az ágazat termelésének jelentős részét állítja elő. Az uniós csatlakozással egyidejűleg jelentős fejlesztési források nyíltak meg hazánk számára. A járműipar potenciális húzóágazatként hivatalosan is a gazdaságpolitika egyik prioritásává vált (Figyelő, 2005). A fejlesztési források elosztásánál igenis szükség van fókuszpontok meghatározására, de vajon miért éppen ezek az ágazatok váltak kiemelt célterületté? Mi teszi az autóipart gazdaságpolitikai prioritássá? A cikkben a szerző arra kíván fényt deríteni, hogy az autóipar hazánkban is húzóágazat-e, és mint ilyen érdemes-e a fejlesztéspolitika kitüntetett figyelmére. Magyarországon az autóipar tekintetében beszélhetünk-e tovagyűrűző gazdasági, illetve társadalmi hatásokról? Az autóipari értéklánc hazánkba települt része fejlődésé- vel magával húzza-e, szükségessé teszi-e más ágazatok fejlődését? Beszélhetünk-e technológiai húzóhatásról? Az ágazat Magyarországon a nemzetgazdaság részévé vált-e, vagy enklávé jelleggel működik a gazdaság többi ágazatától elszigetelődve? Journal of Economic Literature (JEL): E23.
