Magyarország versenyképessége nemzetközi összehasonlításban – a makrogazdasági mutatók jelzései

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Obláth Gábor
Lapszám: 
54. évfolyam 2010/9–10
Oldalszám: 
3–53. o.
JEL besorolás: 
F13, F14
Rovat: 
Versenypolitika és versenyképesség
Kivonat: 

A nemzetközi versenyképesség többféleképpen megközelíthető, értelmezhető és mérhető fogalom, s a különböző megközelítések esetenként merőben eltérő gyakorlati megállapításokra vezethetnek. Írásunk, amely a versenyképességet az országok relatív külgazdasági teljesítményeként értelmezi, makrogazdasági adatok alapján és kelet-közép- európai összehasonlításban kíván a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességéről képet adni. A vizsgálat első részében a reálgazdasági és ár- szintfelzárkózás, a világkereskedelmi részarányok, valamint az importbehatolás mutatói alapján próbáljuk azonosítani hat új EU-tagország külgazdasági versenyképességének javuló, illetve romló időszakait. A továbbiakban az EU-ba irányuló kereskedelem, illetve az EU külkereskedelmén belüli pozíciók alapján is vizsgáljuk a visegrádi országok versenyképességének alakulását. A folyó, illetve változatlan áron mért részesedések áttekintése mellett a nemzetgazdasági összteljesítményhez is viszonyítjuk a külgazdasági teljesítményt. Végül a 2000-es évek hazai kiviteli és behozatali ár- (egységérték-) változásairól adtunk képet nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a külkereskedelmi árak relatív alakulása önmagában nem tekinthető versenyképességi mutatószámnak.*

Journal of Economic Literature (JEL): F13, F14

English summary
The competitiveness of the Hungarian economy in international comparison: what do the macroeconomic indicators reveal?
Synopsis: 

The  article  interprets  competitiveness as  the  relative  external  performance of nations. It attempts to assess the evolution of Hungary’s international competitiveness on  the  basis  of  macroeconomic data  and  in  comparison  with other central and east European countries. In the first part, periods of improving/ deteriorating competitiveness are identified on the basis of real economic and price level convergence, as well as changes in world trade shares and the extent of import penetration. This is followed by a comparative analysis of exports to the EU and the evolution of shares within total EU-exports of individual countries. In addition, countries’ shares in EU-exports are compared to their overall relative performance (i.e., their shares in total GDP of the EU). The analysis indicates that Hungary’s relative export performance has been exceptional, if measured at constant prices, while it appears to be less outstanding at current prices. The final section reviews changes in export and import prices in the EU-15 and the new member states, and concludes that foreign trade price developments, by themselves, have no direct implications regarding international competitiveness.