A globális pénzügyi és reálgazdasági válság kezelésének hatása a lisszaboni folyamatra

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Galbács Péter
Lapszám: 
55. évfolyam 2011/1–2
Oldalszám: 
46–64. o.
JEL besorolás: 
H50, H54, F53
Kivonat: 

A lisszaboni stratégia, illetve az annak megvalósítását szolgáló lisszaboni folyamat a kezdeti nehézségek után az Egyesült Államokból kiinduló világgazdasági válság nyomán újabb súlyos problémákkal kényszerült szembesülni. A keresletélénkítő intézkedések, illetve a költségvetési egyensúly megteremtésének tetemes fiskális költségei látszólag automatikusan szorítják háttérbe a lisszaboni stratégia céljait. Látni kell azonban, hogy a keresletélénkítés nem implikálja a hosszú távú növekedésösztönzés céljáról való lemondás kényszerét, hiszen a hosszú távú célok eléréséhez szükséges lépések számottevő keresletbővítő hatással rendelkezhetnek. Az immár Európa 2020 név alatt megújuló lisszaboni stratégia válság utáni sorsa így nem a rövid távú keresletélénkítés terjedelmétől, hanem a nemzetállami kormányok által a rövid és a hosszú távú célok összeegyeztethetőségéről vallott megközelítéstől függ.* Journal of Economic Literature (JEL): H50, H54, F53.

English summary
The Impact on the Lisbon Process of the Therapy of the Global Financial and Economic crisis
Synopsis: 

After the initial difficulties, the Lisbon Strategy and the related Lisbon Process has to face serious problems again, as a result of the global economic crisis started from the United States. Seemingly, the measures to stimulate aggregate demand and the substantial fiscal costs of establishing budget balance set aside automatically the objectives of the Lisbon Strategy. However, it has to be noted that stimulating aggregate demand does not imply the coercion to give up prompting long-term growth, since actions to achieve long-term goals may boost aggregate demand to a considerable extent. So, the after-crisis life of the Lisbon Strategy (renewed under the name of EU2020) does not depend on the size of short-term demand stimulation, but on the approach of national governments to accommodate short- and long-term objectives.