A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Réti Tamás
Lapszám: 
55. évfolyam 2011/3–4
Oldalszám: 
38–54. o.
JEL besorolás: 
N14, N24, F21, F59
Kivonat: 

A két világháború közötti évek jelentős változást hoztak a magyar gazdaság nemzetközi pozíciójában. A monarchia felbomlását követően létrejött a független gazdaság, a saját pénzügyi rendszer és az önálló nemzeti pénz. A korábban regionálisan integrált piac felbomlott, a vesztes háborút követően az ország súlyos veszteséget szenvedett területét és lakosságszámát illetően. A külkereskedelem súlya megnövekedett, és nehéz feladat volt a nemzetközi gazdaságba történő integráció. Az első világháború előtti arányához képest a külföldi működőtőke-befektetések részesedése csökken, de ugyanakkor nagyarányú hitelbeáramlás történt. A kölcsönnyújtásban az angolszász országok és más nyugat-európai államok állnak az élen, emellett részükről megindult a magyar részvénytőke felvásárlása is. A nagymértékű tőkebeáramlás elősegítette a gazdaság stabilizációját, és számos ágazatban kiegészítette az alacsony  belföldi  tőkefelhalmozást,  hozzájárult  számos  iparág  modernizációjához. A villamosgépipar, a szállítóeszközök gyártása, az olaj-, szén- és a bauxitbányászat, a fogyasztási iparágak és a bankrendszer részesült elsősorban a külföldi tőkebefektetésekből. A világgazdasági válság a nyitott, közepesen fejlett és törékeny gazdaságot erőteljesen sújtotta. A korábbi liberális gazdaságpolitika az adósságválság és a gazdasági szükséghelyzet következtében egyre inkább protekcionista irányba vál- tozott, kötött valutagazdálkodást vezettek be, a konvertibilitást és az adósságszolgálatot felfüggesztették. A külföldi tőkebeáramlás megállt. Az 1930-as évektől a válságmenedzselés hatására a fellendülés megindult, de az állam beavatkozó, irányító szerepe erősödött. A kormányzatok részéről egyre inkább megnyilvánuló gazdasági nacionalizmus sértette a külföldi befektetők érdekeit. A német katonai, ideológiai és gazdasági terjeszkedés együtt járt a magyar kormányok nyugati tőkebefektetéseket korlátozó gazdaságpolitikájával.

Journal of Economic Literature (JEL): N14, N24, F21, F59.

English summary
Changing position of the foreign capital in the interwar Hungary
Synopsis: 

Interwar years brought about significant changes in the international position of the Hungarian economy. After the dissolution of the monarchy, Hungary managed to create an independent economy, genuine monetary system and sovereign national currency. As a looser in the first world war, Hungary suffered serious losses in the size of its territory and population. In comparison to the prewar situation, the share of the foreign direct investment in the total investment declined but ratio of the foreign loans got an increase. Besides this,  anglo-saxon countries and other west-european states managed to profit from their adavantagous situation and increased capital shares in the Hungarian joint stock companies. Meanwhile, Austrian and German capital positions were decreasing. Foreign direct investments played an important role in certain strategic areas: electrical industries, manufacturing of transportation equipment, oil, coal, bauxit mining, consumer good industries and banking. In the early 1930, the world economic crisis hit the Hungarian economy which was rather vulnerable due to its openness, middle-income level and poor capital accumulation. As a result of the worsening international market conditions and the too ambitious credit-taking policy, Hungary got into foreign debt crisis. It had to suspend debt servicing, and introduced state control over foreign exchange and foreign trade. Former lender countries were turning away and cancelling future investment positions. Hungarian governments were using protectionist measures and means of economic nationalism. Western investors were losing their interest as a result of deteriorating investment climate. Germany’s takeover of occupied countries’s assets, Germany’s rising share in Hungarian foreign trade, Hungarian governments’ policy to restrict operations of western-owned firms have led to growing international isolation.