A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – I. rész

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Az Európai Unió nyelvjoga
Láncos Petra Lea
Lapszám: 
55. évfolyam 2011/11–12
Oldalszám: 
159–176. o.
JEL besorolás: 
A20, K33
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

Az Európai Unió relatív nyelvi sokszínűségéhez egy páratlanul megengedő uniós nyelvi rezsim társul. Ám az unió nyelvi rezsim így is egy kompromisszumnak tekinthető: az alapjogi és gazdasági szempontok többé-kevésbé sikeres összeegyeztetésének. Mégis vannak, akik alapjogi, kulturális meg fontolásokra hivatkozva további nyelvek hivatalos elismerését, a „veszélyeztetett” nyelvek erőteljesebb védelmét és a kisebbségvédelem uniós szintű meg jelenítését követelik. Mások ennek éppen ellenkezőjét, a fennálló nyelvi szabályozás és a hivatalos nyelvek körének korlátozását és az uniós nyelvi rezsim gazdasági okokból történő racionalizálását javasolják. Az Európai Unió nyelvi szabályozása a lisszaboni szerződésmódosítással új alapokra helyeződött. A nyelvi sokszínűség védelmét és a nyelvhasználatot szabályozó új rendelkezések bizonyos körben utat nyitottak a kisebbségi és regionális nyelvek, valamint a bevándorlók nyelveinek fokozottabb védelmére és korlátozott elismerésére, miközben a másodlagos jog, az intézményi gyakorlat és az Európai Bíróság joggyakorlata mind a nyelvhasználati jogok korlátozása felé mutatnak. A két részletben meg jelenő tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az unió nyelvi sokszínűségét érintő jogi szabályozásról és gazdasági meg fontolásairól, valamint a nyelvi rezsim lehetséges továbbfejlesztéséről.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A20, K33.

English summary
Legal and Economic Aspects of Linguistic Diversity in the European Union
Synopsis: 

The linguistic diversity of the EU is accomodated by an extraordinarily permissive language regime. The language regime of the Union represents a more or less successful balance between fundamental rights and financial aspects of language use.  However, many authors are calling for the expansion of the number of languages acquiring official status, a stronger protection for „endangered” languages and the development of minority protection on the Union level based on fundamental rights and cultural considerations. In contrast, others propose reducing the number of official languages and rationalizing the European linguistic regime. The Lisbon amendments introduced new legal bases for the language law of the EU. In particular the provisions on the protection of linguistic diversity as well as those regulating language use have opened the door towards an enhanced protection for immigrant languages and the recognition of certain regional and minority languages. However, secondary legislation, institutional practice and the jurisprudence of the ECJ endorse the possibility of limiting the number of languages used in official communication with the Union. The goal of the present study is to give an overview in two parts of the language law of the EU as well as its economic aspects and possible alternatives thereof.