A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzá­járulása a tudásgazdaság létrehozásához

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Fekete László – Boda Zsolt
Lapszám: 
55. évfolyam 2011/3–4
Oldalszám: 
76–106. o.
JEL besorolás: 
L94, L95, L96, O30, O31, O32, O38, O52, Q43
Kivonat: 

Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik  felismerni  a gazdasági  növekedés  és  társadalmi  fejlődés  leg fontosabb  forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési  költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez  vonatkozik  az Európai Unió és a tagállamok  kormányainak  politikai  nyilatkozataira is: csaknem  tíz  évvel  a Lisszaboni  Stratégia meghirdetése  és  évről  évre  történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatásfejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült„a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia”, de  az elmúlt  tíz  év  során  tovább  mélyült  az innovációs  szakadék  az Európai  Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: L94; L95; L96; O30; O31; O32; O38; O52; Q43.

English summary
Knowledge Makers? The Role of the European Governments and the Large European Corporations in Knowledge Production and Dissemination
Synopsis: 

Knowledge matters in the official declarations of the political bodies of the European Union and the European governments as well as the mission statements of large European corporations. Although, these public statements – like „[k]nowledge and innovation are the beating heart of European growth,” – do not necessarily bring about the reorientation of the national research and development policy of the EU member states, or the redeployment of the budgetary priorities of large corporations. The public and private efforts of building a knowledge-based economy and society steadily fall short of what were agreed in Lisbon and Barcelona in 2000 and 2002. Despite a few EU member states’ impressive figures – for example, Sweden, Finland and Austria – public R&D expenditures have remained stagnant in the majority of the EU member states. As a result of misguided economic and R&D policies, the gap between the EU member states and their global competitors widened further in the last decade.