A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Szalavetz Andrea
Lapszám: 
56. évfolyam 2012/3–4
Oldalszám: 
66–86. o.
Kivonat: 

A globális értékláncok erősödő feldarabolódásának trendje ellenére egy-egy értéklánc teljes hozzáadott értékének megoszlása továbbra is jelentős földrajzi koncentrációt mutat. Így a felzárkózó országok szempontjából fontos kutatási kérdés, hogy melyek a globális értékláncokon belüli feljebb lépés módszerei, lehetőségei és határai. Az értékláncelemzések egy-egy ország gazdasági szereplőinek feljebb lépését az alacsonyabbtól a magasabb hozzáadott értéket létrehozó tevékenységek felé történő elmozdulásként értelmezik. A feljebb lépés elemzéséhez azt a kérdést kell feltenni, hogy képesek-e a szereplők növelni részesedésüket az értéklánc teljes hozzáadott értékéből. A részesedés mértékét ugyanakkor nem elsősorban az befolyásolja, hogy az egyes szereplők milyen termékekre szakosodnak: az az egyes szereplők tevékenységének minőségi paramétereivel áll összefüggésben. Következésképpen a feljebb lépés vizsgálatakor a „tevékenységet” kell nagyító alá helyezni. A „tevékenység”-ről első közelítésben a vállalati funkciók adnak eligazítást, vagyis a feljebb lépés méréséhez a vállalati funkciók adataira van szükség. 2011-ben kétéves kutatás kezdődött Magyarországon, amely egyrészt hazánkat is bevonja a vállalati funkciók földrajzi elhelyezkedését és a funkcionális feljebb lépés dinamikáját vizsgáló nemzetközi adatgyűjtésekbe, másrészt empirikus kutatásra (vállalati mélyinterjúkra és kérdőíves felmérésre) alapozva elemzi a funkcionális feljebb lépés gyakorlatát. Ez az írás a kutatást megalapozó irodalomáttekintés és módszertani bevezető. A cikkből kiderül, hogy a feljebb lépés mérésére a vállalati funkciókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtések nem alkalmasak. Mivel egy-egy vállalati funkció feldarabolható: tudásigényességében, hozzáadott értéket termelő képességében nagy különbségeket mutató alfunkciókra osztható, csakúgy mint maga a termék, a minőségre vonatkozó kiegészítő információk nélkül a funkciók puszta jelenlétének/meg jelenésének dokumentálása vajmi keveset mond. Így a vállalati funkciót nem tekinthetjük a feljebb lépési vizsgálatok adekvát elemzési egységének.*

 

English summary
Measuring upgrading performance within global value chains
Synopsis: 

Despite the ongoing fragmentation of global value chains (GVCs), value capture has remained quite concentrated geographically. Consequently, the methods, possibilities and limits of upgrading are becoming increasingly important research questions for catching-up economies.

GVC-analyses consider upgrading as a shift from low to relatively higher value adding activities. Upgrading is reflected by actors’ ability to increase their value capture within the total value added of their value chains. The primary determinant of the extent of value capture is not actors’ product specialisation, but rather the quality parameters of actors’ activities. Since corporate functions can be considered as proxies for “activities”, the measurement of upgrading necessitates data on functions. With the support of the National Scientific Research Fund a two-year research started in Hungary in 2011. On the one hand this research involves Hungary into international database compilation efforts on international sourcing of business functions and on the geography of business functions. On the other hand the research will draw on case study investigations and questionnaire surveys, and analyze the practice of functional upgrading in Hungary. This paper presents the literature overview that substantiates our research, and outlines our methodological approach. We find that business functions cannot be applied for the measurement of actors’ upgrading performance. Similarly to products themselves, business functions are also decomposable to sub-functions with widely varying knowledge-intensities and value adding capacities. Hence, without additional information about the quality of these functions, data about the presence or the emergence of selected corporate functions at selected subsidiaries do not reveal much about these actors’ upgrading performance. Consequently, business functions cannot be considered adequate units of upgrading analyses.