A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – II. rész

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Az uniós nyelvi rezsim gazdasági értékelése
Láncos Petra Lea
Lapszám: 
56. évfolyam 2012/1–2
Oldalszám: 
1–13. o.
JEL besorolás: 
A20, K33
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

„Ösztönösen azt mondhatjuk, hogy (…) jogok nélkül születünk és minden jogosultságunkat külön meg kell vásárolnunk a társadalomtól. [Vagy azt is mondhatjuk], úgy születünk, hogy az összes lehetséges jogosultság megillet minket, és minden egyes jogosultság megvonását a társadalomnak külön kell megvásárolnia tőlünk.”

Wickström, 2011, 5. o.

 

Nyelvi szempontból Európa a világ legszegényebb kontinense (Juaristi, 2008, 47. o.), vitathatatlan nyelvi sokszínűsége mégis komoly kihívást jelent az európai integráció si- kere szempontjából. Míg kommunikációs, participációs és költségszempontból a nyelvi sokszínűség korlátozásában rejlik a hatékony politikai élet kulcsa, addig alapjogi, kultu- rális és politikai meg fontolások is a nyelvi sokféleség fenntartása és aktív előmozdítása mellett szólnak (Marí–Strubell, 2002, 1. o.). A sokszínűség fenntartása és gyarapítása, valamint a központosítás és racionalizálás egymásnak feszülő ellentétei (és a mögöttük rejlő érdekek) közötti egyensúlyt minden többnyelvű politikai közösségben meg kell te- remteni, méghozzá a jog eszközeivel (Portuese, 2010, 5.). Habár az Európai Unió mind a nemzetközi szervezetekhez, mind pedig az államokhoz képest egy nagyon is megen- gedő nyelvi rezsimet alkalmaz (Fidrmuc et al, 2004, 2. o.), a lisszaboni szerződésmó- dosítással az unió nyelvi sokszínűségét érintő garanciák inflációjának lehetünk tanúi. A tanulmány első részében az unió nyelvi sokszínűségének politikai meg fontolásaira és jogi szabályozására tértünk ki. A tanulmány második részében a nyelvi sokszínűség gazdasági következményeit, költségeit és lehetséges korlátozásának modelljeit vesszük számba.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A20, K33.

English summary
Legal and Economic Aspects of Linguistic Diversity in the European Union
Synopsis: 

The linguistic diversity of the EU is accomodated by an extraordinarily permissive language regime. The language regime of the Union represents a more or  less  successful  balance  between  fundamental  rights  and  financial  aspects  of language use. However, many authors are calling for the expansion of the number of languages acquiring official status, a stronger protection for „endangered” languages and the development of minority protection on the Union level based on fundamental rights and cultural considerations. In contrast, others propose reducing the number of  official  languages  and  rationalizing  the  European  linguistic  regime.  The  Lisbon amendments introduced new legal bases for the language law of the EU. In particular the provisions on the protection of linguistic diversity as well as those regulating language use have opened the door towards an enhanced protection for immigrant languages and the recognition of certain regional and minority languages. However, secondary legislation, institutional practice and the jurisprudence of the ECJ endorse the possibility of limiting the number of languages used in official communication with the Union. The goal of the present study is to give an overview in two parts of the language law of the EU as well as its economic aspects and possible alternatives thereof.