A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Csutora Mária – Vetőné Mózner Zsófia
Lapszám: 
57. évfolyam 2013/9–10
Oldalszám: 
54–78. o.
JEL besorolás: 
F18, F64, Q37, Q56
Kivonat: 

A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszerta- nok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F18, F64, Q37, Q56.

English summary
The impact of international trade on emission accounting with the example of China
Synopsis: 

In the era of growing global trade and climate change, taking into account the impact of international trade in greenhouse gas accounting is of utmost importance. In industrialised countries, the benefits and the responsibility for the greenhouse gas emissions associated with the products have been decoupled due to the increasing consumption of imported products. The article presents the advantages and disadvantages of the present methodologies used in greenhouse gas accounting, and it introduces an emission accounting methodology which is based on the principle of shared responsibility and it takes into account the impacts of international trade. The significance of the proposed methodology is proven by empirical analysis using the example of Chinese exporting activities. The logic behind the shared responsibility approach is that the greenhouse gas emissions associated with the material input value of an imported product should be allocated to the country which imports it, while the greenhouse gas emissions associated with the value added by industries components should be allocated to the country which produces it. This way the responsibility for greenhouse gas emissions and the benefits of enjoying a product should not be decoupled.