„Keleti nyitás” a számok tükrében
Letölthető pdf
A szerzők cikkükben részletesen elemzik a magyar–ázsiai külkereskedelem sajátosságait. Az Ázsiába irányuló magyar kivitel nőtt a legdinamikusabban a 2000 utáni évtizedben, elsősorban Nyugat- és Északkelet-Ázsia felé. A magyar–ázsiai kereskedelem a kínai import miatt jelentős deficitet mutat. Kereskedelmünk minden ázsiai régióban átlagosan két-három fő partnerországgal bonyolódik, és a kereskedelem termékszerkezete is nagyon koncentrált. A szerkezeti változások és a kereskedelemben fontos termékek is utalnak a multinacionális vállalatok jelentős szerepére a magyar–ázsiai kereskedelemben, itt is tükröződik a termelési folyamatok egyre nagyobb nemzetköziesedése. A relokációs döntések komoly hatással vannak a magyar kivitel volumenére. A magyar kormány „keleti nyitás” stratégiája leginkább a kis- és középvállalatokra lehet hatással, meg felelő pénzügyi erőforrások biztosításával, hosszú távú beruházások támogatásával, jelentős volumennövekedés azonban ettől nem várható.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F10, F14.
