A közös európai adásvételi jog és a bécsi vételi egyezmény

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Szabó Sarolta
Lapszám: 
58. évfolyam 2014/1–2
Oldalszám: 
1–17. o.
JEL besorolás: 
K120, K330
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

Jelen tanulmány az Egyesült Nemzetek Áruk nemzetközi adásvételéről szóló egyezmény (bécsi vételi egyezmény, 1980) és a 2011. október 11-én közzétett közös európai adásvételi jog (CESL) tervezete közötti kapcsolatot vizsgálja, és megkísérli összehasonlítani a két jogeszközt. Nem kétséges, hogy a határon átnyúló kereskedelmi célú adásvételi szerződésekre egy uniós jogi instrumentum elfogadása egy új, regionális jogeszközt teremtene a tagállamok eltérő nemzeti jogai és a nemzetközi adásvételi egyezmény között. Kérdéses, hogy az üzleti világ preferálja ezt, vagy sem? Ezért is különösen fontos, hogy az olyan főbb különbségek a bécsi vételi egyezmény és a CESL között, mint a célkitűzések, az opt-in és opt-out megközelítés, az alkalmazási kör és az egyes konkrét rendelkezések minél alaposabb elemzésre kerüljenek. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K120 – Contract Law; K330 – Interna­tional Trade Law.

English summary
The Common European Sales Law (CESL) and the Vienna Sales Convention (CISG)
Synopsis: 

This article examines the relationship between the United Nations Convention on  Contracts  for  the  International  Sale  of  Goods  (CISG)  of  1980  and  the  Proposal for  a Common European Sales Law (CESL) which was published on 11  October

2011  and  attempts  to  compare  both  instruments.  The  introduction  of  a  European instrument for cross-border commercial sales contracts would inserts a new, regio- nal instrument between the divergent national laws of the Member States and the international  sales  convention.  It  is  questionable  therefore,  that  the  business  world would prefer another legal instrument or not? That is why essentially important to analyze the major differences between the CISG and the CESL focus on the goals, the opt-in and opt-out approach, the scope of application and the style of regulation

of both sets of rules.