Az újraiparosodás lehetősége és hatásai

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Az újraiparosodás lehetősége és hatásai – Hosszú távú szerkezetváltási folyamatok vizsgálata egy többszektoros makrogazdasági modellel
Uliha Gábor – Vincze János
Lapszám: 
58. évfolyam 2014/7–8
Oldalszám: 
86–113. o.
JEL besorolás: 
E19, E65
Kivonat: 

Az újraiparosítás a válság után Magyarországon és európai szinten is gazdaságpoli- tikai célkitűzés rang jára emelkedett. A cikkben a szerzők egy hosszú távú előrejelző modell segítségével keresik a választ arra, hogy létezik-e „természetes” újraiparo- sodási tendencia Magyarországon. Egyik konklúziójuk az, hogy vélhetőleg lesz új- raiparosodás, de ez nem túl magas átlagos növekedés mellett fog megvalósulni. Még optimista exportkereslet-várakozások mellett sem várható, hogy a belső fogyasztási kereslet növekedése nélkül a GDP átlagos növekedési üteme meghaladja a 3 szá- zalékot a következő 12 év átlagában. Két gondolatkísérlet keretében megvizsgálják azt is, hogy amennyiben valamilyen okból a spontán újraiparosodás ellen ható té- nyezők érvényesülnének, akkor ennek mik lennének az aggregált következményei. A fogyasztás és az export összetételének szolgáltatások irányába történő elmozdu- lásának mind a GDP, mind pedig foglalkoztatás szempontjából pozitív hatása lenne, dacára annak, hogy ezek ellentmondanak az újraiparosodásnak. Az újraiparosodás támogatása tehát nem feltétlenül a leginkább célravezető gazdaságpolitika akár nö- vekedési, akár pedig foglalkoztatási oldalról.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E19, E65.

English summary
Reindustrialization and its effects
Investigation into long-run structural change via a multi-sector macroeconomic model
Synopsis: 

In the wake of the recent global crisis reindustrialization became a possible economic policy target both in the European Union and in Hungary. In this paper the authors, using a long-run macroeconomic forecasting model, search for clues of “natural” reindustrializing tendencies in Hungary. One of their conclusion is that reindustrialization is probably forthcoming, but it will be accompanied by modest rates of growth. It seems unlikely that average GDP growth will exceed 3% per annum in the next 12 years, even if very optimistic conditions concerning export demand would materialize. They examine the aggregate impact of two specific “anti-industrializing” scenarios: in the first one consumption, and, in the second, exports shift relatively towards the service sectors. In both of these hypothetical cases growth and employment would be higher than in the baseline case, thus the final conclusion of the paper is that active reindustrialization may not be the most efficient policy option.