Gazdasági instabilitás és regionális lemaradás – Magyarország esete

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Obláth Gábor
Lapszám: 
58. évfolyam 2014/5–6
Oldalszám: 
5–42. o.
JEL besorolás: 
E60, E62, E66
Kivonat: 

A 2000-es évek eleje óta Magyarország gazdaságát a másik három visegrádi országénál lényegesen nagyobb fokú – gazdaságpolitika által generált – makrogaz- dasági instabilitás jellemezte, ami jelentős szerepet játszott a hazai fejlődés elaka- dásában és a gazdaság nemzetközi lemaradásában. Az instabilitás jelentős külső és belső egyensúlyhiányokban, az ezekből eredő fenntarthatatlan eladósodásban, magas inflációban és a gazdasági ciklusokat felerősítő költségvetési politikában egyaránt megmutatkozott. A tapasztalatok szerint az egyensúlyhiányok kiigazítását célzó elkerülhetetlen gazdaságpolitikai lépések hatására csökken, illetve stagnál a fogyasztás, a beruházások és a nemzetgazdasági termelékenység szintje, tartósan akadályozva az Európai Unió fejlettebb térségéhez való gazdasági felzárkózását.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E60, E62, E66.

English summary
Economic instability and regional falling behind – Hungary’s case
Synopsis: 

Since the early 2000s Hungary’s economy has been characterised by larger macroeconomic instability than that of the other three Visegrád countries, which contributed to the disappointing economic growth performance of Hungary. Instability has manifested itself in large external and internal imbalances – leading to unsustainable increases in external and public debt –, high inflation and pro-cyclical fiscal policy. The inevitable policy measures aimed at correcting macroeconomic imbalances have led to a fall/stagnation in consumption, investments and productivity, hindering the convergence of the Hungarian economy to the more developed part of the European Union.