Makroprudenciális paradigmaváltás a bankszabályozásban Magyarországon

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Mérő Katalin – Piroska Dóra
Lapszám: 
58. évfolyam 2014/3–4
Oldalszám: 
47–76. o.
JEL besorolás: 
G280, G010, F590
Kivonat: 

A makroprudenciális paradigmaváltás keretében – amelynek fókuszában a rend- szerkockázatok állnak – a pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében a válság- ban érintett kormányok a korábbinál több és szigorúbb szabálynak való meg felelést várnak el a bankoktól, ami drágítja a banktevékenységet. Ezzel egyidejűleg az ál- lam hatalma is számottevően erősödik a bankokkal szemben. A cikk a nemzetközi szabályozásban kibontakozó makroprudenciális paradigmaváltás magyarországi megvalósulásának sajátosságait elemzi a 2008 és 2013 közötti időszak bankszabá- lyozásának és a bankfelügyelés intézményi változásainak tükrében. Fő megállapí- tásai, hogy 1. a magyarországi paradigmaváltásban jelentős szerepe volt a 2008- ban kötött IMF-megállapodásnak, 2. a magyar állam szerepét a piaccal szemben erősítette a fordulat, 3. a bankok ellenérdekeltségének fő oka a paradigmának az az inherens tulajdonsága, hogy drágábbá teszi a bankok tevékenységét. Arra az elmé- leti kérdésre, hogy stabilabb lett-e a bankrendszer, az elemzés alapján nem adható egyértelmű válasz.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G 280, G 010, F 590.

English summary
Macroprudential Paradigm Shift in Hungarian Banking Regulation
Synopsis: 

Within the framework of macroprudential paradigm shift – which focuses on systemic risks to maintain financial stability – governments that had to intervene during the financial crisis now require banks to comply with more and stricter rules which makes banking more expensive. The new paradigm also empowers state institutions vis-à-vis the banking industry. The article analyzes the Hungarian case of the international paradigm shift in banking regulation in relation to changes in regulation and the institutional framework of supervision between 2008 and 2013. Its main findings are as follows: (1) the 2008 agreement between the Hungarian government and the IMF played an important role in the paradigm shift, (2) regulations enacted in the framework of the new paradigm made the Hungarian state institutions more powerful vis-à-vis the banking sector, (3) banks in Hungary were critical of changes due to one of the new paradigm’s inherent quality, namely that it makes banking more costly. Finally, solely on the basis of this analysis the theoretical question whether banking becomes more stable with the implementation of the macroprudential paradigm may not be answered definitely.