Válságkezelés és az euroszkepticizmus erősödése Magyarországon és az EU-ban – okok, minták, következmények

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Martin József Péter
Lapszám: 
58. évfolyam 2014/5–6
Oldalszám: 
67–99. o.
JEL besorolás: 
O520, P160, Z130
Kivonat: 

Az elmúlt években sokrétű válság bontakozott ki az Európai Unióban. Ha válság van, akkor válságtudat is van mind a gazdasági és politikai döntéshozók, mind pedig a lakosság körében. A tanulmány a percepciók és a döntéshozatal viszonyát vizsgáló elméleti keretek tárgyalása után azt vizsgálja, hogy az EU milyen választ adott a válságra, és ez miként hat az Európai Unió megítélésére. Mitől függ az EU-ról ki- alakított kép, és mi a tétje annak, ha változik a lakosság és az elit uniós percepciója? Megmarad-e az EU a válság után is „gazdasági óriásnak” és „politikai törpének”? Hová fészkelte be magát az euroszkepszis ördöge – a politikába és/vagy a gazda- ságba? Elemzésünk fókusza az EU új, közép- és kelet-európai tagállamai, különösen tekintettel Magyarországra és – másodsorban – Lengyelországra. Hogyan lehetsé- ges az, hogy Magyarország, amely a rendszerváltás utáni első évtizedben az uniós tagságra aspiráló régiós országok közül eminens tanulónak mutatkozott és szinte feltétel nélkül támogatta az európai integrációt, jelenleg leszakadóban van nemcsak az uniós főáramtól, hanem a térség országaitól is? Milyen gazdasági és politikai okokra vezethető vissza a magyar euroszkepszis, és milyen kölcsönhatásban áll az EU-ról kialakított percepció az elmúlt bő egy évtized magyarországi gazdaságpoli- tikájával, illetve annak megítélésével?* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520, P160, Z130.

English summary
Crisis Management and Rise of Euroscepticism in Hungary and in the EU Causes, Schemes, Consequences
Synopsis: 

A manifold crisis has unfolded in the recent years in the EU. If a crisis erupts, there also is a crisis consciousness among economic and political decision-makers and population. After having discussed the theoretical framework of elite’s and population’s perceptions and its link with public decision-making, this study elaborates on the crisis response of the EU, and how these policies are perceived by the population. What does the image about the EU depend on, and what is at stake if the perception about the EU is changing? Will the EU remain an “economic giant” and a “political dwarf ” after this crisis as it was before it? Where has the evil of euroscepticism nestled – into politics and/or into economy? The current analysis focuses on the new, Central and Eastern European members of the EU, primarily Hungary, and, secondly, on Poland. How is it possible that Hungary which happened to be an “eminent pupil” in the first decade after the change of regime fully supporting European integration, nowadays is falling behind not only the EU mainstream but also the CEE region? What are the political and economic reasons behind the rise of Hungarian euroscepticism? And what kind of interaction has been taking place between the assessment of the EU and the perception of economic situation? Do the hard facts reflect the population’s perception on the economy?